Könyvgalaxis

És akkor térjünk vissza a könyves posztok világába! Mivel nagyon sok könyvről nem írtam mostanság, így arra gondoltam, hozok pár ömlesztett posztot, amiben több regényről is fogok értékelést írni. Első körben jöjjenek azok, amelyek csalódást okoztak nekem. James S. A. Corey: Leviatán ébredése A Leviatán ébredését mind a kiadó, mind az olvasók többsége dicsérte, ráadásul az borítón George R. R. Martin méltatása áll, ezért elég magasak voltak az elvárásaim vele szemben. Egy igazi tökös űroperára vágytam, ami annyira feldob, hogy rögtön ki akarjak utazni az űrbe miatta. Sajnos nem kaptam ezt meg. A legtöbben a karaktereket dicsértek, pedig pont, hogy szerintem ez a regény leggyengébb része. Az élő legenda Fredet leszámítva az összes többi karakter felejthető. Hiába van két nézőpontunk, Holdené és Miller nyomozóé, egyáltalán nem lehet érzékelni a különbséget, legtöbbször el is felejtettem, kinek a fejezeténél járunk. Zavaró volt, hogy Holden szinte csak egy síkon, a "jaj-min...

Most már senki sem kételkedhet abban, hogy a vámpírláz után, amelyet a Twilight indított el, az erotikus regények korát éljük. A szürke ötven árnyalata hatalmas sikere (amiről lehet persze vitatkozni, hogy jogos-e vagy sem) megnyitotta a könyvpiacot a többi hasonszőrű mű előtt. Slyvia Day első romantikus-erotikus regényei már 2006-ban megjelentek, de a Crossfire-trilógia volt az első nagy sikere. Van egy olyan érzésem, hogyha E L James nem robbant ekkorát A szürkével, Dayre sem figyelt volna fel senki. A történet szerint Eva, a karcsú, hosszú szőke hajú, szürke (!) szemű, mindenki által bombázónak tartott lány, a Crossfire vállalatnál kapja meg első munkáját, és még a munkakezdése előtt belefut egy rejtélyes, lélegzetelállító kinézetű idegenbe, akitől persze másodpercek alatt benedvesedik, mert ez már csak így szokott menni. Mint később kiderül, nem másba botlott bele, mint Gideon Crossba, a vállalat főigazgatójába. Eva próbálja magát távol tartani a férfitól, de nem tud ellenálln...

Sajnos mostanában kevesebb időm jut olvasni és a blogra is, a könyves hírekkel sem győzöm magam utolérni. Szerencsére itt a hosszú hétvége, és terveim szerint nemsokára lesz végre olvasmányról is poszt. Addig is nézzük csak meg, a héten milyen érdekességekre akadtam rá. Az első hír, amin a Libri Kiadó után már meg sem kell lepődnünk, hogy a Shopline , amely régen csak Bookline-ként üzemelt, is könyvkiadót indít , a XXI. Század kiadóval közösen. A Bookline könyvek néven futó regényekből évente 20-25-öt terveznek megjelentetni. A Shopline terveiről bővebben itt olvashattok:  http://index.hu/kultur/2012/10/18/konyvkiado_lett_a_bookline/ Bár eleinte furcsán tekintettük rájuk, mostanában már egyre több kiadó készít trailereket újonnan megjelenő könyveikhez. Szeptember elején a prae.hu rendezte meg az Első Jövőnéző Könyvtrailerversenyt , amelynek nyertes alkotásait itt megnézhetitek:  http://prae.hu/prae/articles.php?aid=5443&cat=67  . Az én személyes kedvencem jele...

A szürke ötven árnyalatával még akkor találkoztam, amikor még meg sem jelent külföldön. Már akkor botrány - és sikerkönyvnek jósolták meg, ami végül be is jött. Akkor még a címe és a borítója alapján azt hittem, valami Amerikai psycho beütésű könyv lesz. Nem kicsit lőttem ezzel mellé, mint később kiderült. Az alaptörténetet szerintem szinte mindenki ismeri, de azért leírom. James eredetileg Alkonyat fanfic-nek szánta ezt a történetet, de végül úgy döntött, megalkotja belőle saját trilógiáját, amiben azért elég sok Twilight elem fellelhető. Anastasia egy meglehetősen naiv, a főiskolán frissen végzett leányzó, aki barátnőjét helyettesíti, amikor meginterjúvolja Christian Greyt, a sikeres, ám rejtélyes üzletembert. Az interjú után képtelen lesz a férfit elfelejteni, aki pedig elkezdi Anát ostromolni. Aztán szép lassan kiderül, hogy Greynek furcsa szexuális szokásai vannak, és a partnereitől is érdekes, szinte már vállalhatatlan dolgokat kér. Vajon Ana belemegy a játékba, vagy nem ér m...

Számomra Kenyon könyvei tipikusan a guilty pleasure kategóriába tartoznak. Jól esik ezeket a köteteket néha kézbe venni, és teljesen kikapcsolni. Az eddigi kötetek közepesen tetszettek, Zarek történetét pedig már csak azért is vártam, mert erre számomra megbízható ízlésű emberek is azt mondták, hogy kiemelkedik a sorozatból. Zarek az egyik legmagányosabb Sötét Vadász, akit Alaszkába száműztek. Sötét Vadász társai nem szívesen állnak szóba vele, és az istenek sem kedvelik őt. A New Orleans-ban elkövetett bűnéért Artemisz ki akarja végeztetni, de Acheron végül réveszi, hogy ítélőbírát kaphasson. Ő pedig nem más, mint Astrid, a nimfa, aki már belefáradt hivatásába, és aki arról híres, hogy soha egyetlen Sötét Vadászt sem talált ártatlannak. Vajon nem lesz ez másképp Zarek esetében sem? Zarek volt számomra az eddigi leghitelesebb, legjobban kidolgozott főhős. Teljesen át lehet érezni a magányát, a szenvedéseit, és hogy miért viselkedik úgy, ahogy. Nagyon jól rámutat arra is Kenyon, h...