Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2016

Akkor zárjuk le ezt a 2016-ot!

Kép
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nagyon szeretem ezeket az év végi zárásokat, írni és olvasni is. Segít abban, hogy végigtekintsek az elmúlt éven, és hogy megfogalmazódjon bennem, mit is várok a következőtől. Statisztika Kép forrása Természetesen jöjjenek először a számok! Idén végül 55 könyvet olvastam el , és egy van még folyamatban. Ez jóval kevesebb, mint az előző években, inkább olyan 80-90 körül szoktak mozogni az olvasásaim. Akik év közben is olvastak, tudhatják, hogy ennek több oka is van, most az olvasás egy kicsit háttérbe szorult az életemben. Ráadásul idén szerintem rekord számú könyvet hagytam félbe. Egyszerűen nincs kedvem és időm ahhoz, hogy olyan könyvekkel szenvedjek, amelyek nem érdekelnek annyira, és persze az is előfordult, hogy egy könyv pont nem megfelelő időszakban került a kezembe. Az 55 elolvasott könyvből mindössze 6 származott magyar szerző tollából, a többi mind külföldiektől volt, javarészt amerikai és angol íróktól. Az olvasásaim elé

Decemberi könyves zárás

Kép
Gondolom senki sem fog meglepődni, ha azt írom, nem éppen nullás hónapot zártam. A karácsony és a jó fej barátok tesznek róla, hogy a fa alatt sok könyv álljon, és ezt én egyáltalán nem bánom. Magamnak csak egyetlen könyvet vettem, Donna Tartt-tól Az Aranypintyet. Tudtam, hogy A titkos történet után ez kötelező beszerzés, még úgy is, hogy kicsit szíven ütött a mérete. Egy barátnőmnek köszönhetően még egész emberi áron is jutottam hozzá.  Ezen kívül pedig 12 könyvet kaptam ajándékba. Elizabeth Gilberttől a Big Magic kezdte a sort, aztán jött a szokásos, most már hetes fogat karácsony, amit két etapban valósítottunk meg. Ezektől a drága emberektől kaptam meg John Willamstől az Augustust , Bariccotól a Mr. Gwynt , és Amadea még egy Színezd ki Magyarországot! színezőt is hozzácsapott ehhez a kettőhöz. :D Kaptam még Mark Lawrence-től az Úti testvéreket , Ben H. Winterstől az Igazság határánt , Cixin Liutól A Háromtest-problémát , Anita Diamanttól A vörös sátort és az idei karácso

Karácsony

Kép
Bárcsak azt írhatnám nektek, hogy 100%-osan átszellemülten várom már a karácsonyt, de azért ez sajnos így nem teljesen igaz. Tegnap történt egy olyan esemény, aminek végül is sokkal jobb lett a kimenetele, mint először hittük, de a családi hangulatra kicsit rányomta a bélyegét. Azért igyekszem örülni az ünnepnek és a karácsonynak, amennyire lehet. Most én annak örülök a legjobban, hogy eltölthetek itthon pár napot nyugiban, mi nem megyünk most rokonokhoz, csak hozzánk jönnek a nagybátyámék, és ezt abszolút nem is bánom. Annyira elfáradtam így az év végére, hogy nagy szükségem van erre a pihenésre.  Jó lenne minél többet olvasni, tavaly az S kitöltötte az egész karácsonyom, most lehet, hogy Harry Potter fog majd előkerülni és folytatom az újraolvasást. De ma még várnak rám is azért teendők, takarítás, sütisütés és társai. A halászlé és a húsleves mindjárt kész, bár be kell valljam, az anyukám érdeme, nem az enyém.  Szerencsére a pozsonyi advent jól sikerült a barátokkal