Az olvasás ötven árnyalata, avagy azt olvasok, amit akarok
SzAngelika bloggerina blogját rendszeresen olvasom, és bár nem teljesen fedi egymást a könyves ízlésünk, nagyon szeretem a posztjait, nagyon igényes bloggernek tartom. A minap kiborulva karcolta fel a molyra, hogy többen támadták azért, mert elolvasta E. L. James A szürke ötven árnyalata című könyvét. És akkor itt álljon meg a menet. Én magam sem kedvelek minden írót, képtelenség is lenne, hogy mindenkit szeressek. Néha én magam is kicsit forgatom a szemem, ha valaki egy olyan szerzőtől olvas könyvet, akinek nem becsülöm nagyra a munkásságát, de. És ez nagyon lényeges de. Nem mondom azt neki, hogy mit képzelsz magadról, hogy ezt olvasod, nem átkozom el, és nem térek ki a hitemből miatta. Ki vagyok én, hogy bárkinek is megmondjam, mit olvasson és mit ne? Attól még, hogy nekem egy író könyvei nem adtak semmit, másnak még igen is adhatnak. Rögtön itt van példának édesanyám, aki egész életét végigdolgozta fizikai munkásként, most is rengeteget dolgozik azért, hogy megélhessünk. Ő kimo...