2019. június 6., csütörtök

Könyvheti megjelenések, amik érdekelnek

Jövő hét csütörtökön kezdődik a 90. Ünnepi Könyvhét, ami most a Dunakorzón kerül majd megrendezésre. Természetesen a könyvkiadók erre az alkalomra is sok megjelenést időzítenek. Megmutatom nektek, engem mik fogtak meg. Az eddigiektől eltérően nem fogom a fülszöveg bemásolni, hanem azt a könyvek címére kattintva érhetitek majd el.




Volt szerencsém jópár évvel ezelőtt Rajaniemivel találkozni egy Könyvfesztiválon, és azóta nem csak a könyveiért, hanem ő magáért is rajongok. Nagyon szimpatikus író, akinek alig várom, hogy egy újabb különleges történetét ismerjem meg.





Tünde Farrand magyar származású írónő disztópiája nekem elsőre felkeltette a figyelmem, így úgy döntöttem, adok neki egy esélyt. Külön köszönet a kiadónak, hogy végül nem Ordasország lett a címe és a klassz borítóért.




Első könyves magyar írónőről beszélünk, akinek már jelent meg a Gabónál a magyar sci-fi és fantasy antológiában novellája, amelyet sokan szerettek. Ennek is pazar borítója van, a története pedig nagyon ígéretes. Sárkánykígyók, mi kell más? :)




Egyre jobban kedvelem az olyan regényeket, amelyek nem amerikai színtéren játszódnak. Okorafor regénye egy posztapokaliptikus Afrikát mutat be számunkra. Az átvett borító itt is csodálatos.




Az Agave Könyvek különleges műveket hoz el számunkra a Könyvhétre. Okorafor mellett az Elektronikus állam nem tematikájában, hanem megjelenésében lesz különleges, ugyanis a képek és a szöveg szoros egységet alkotnak, de másképp, mint egy képregény esetében. A beleolvasó engem kellően meggyőzött, hogy ez nekem kell.

Joe Hill-Gabriel Rodriguez: Locke&Key Luxuskiadás 2. (Ehhez még nincs feltöltve magyar borító és fülszöveg)

Nem kérdés, hogy a Locke&Key luxuskiadásának mindhárom részére igényt tartok. Még annak idején angolul olvastam az egész képregénysorozatot, de magyarul is élvezem az újraolvasását.




A Jelenkor érdekes regényeket ad ki, a Gyönyörű bestiák is egy egészen furcsa történetnek tűnik. Vajon mi lehet egy olyan történet vége, mikor két unatkozó, nyaralgató gazdag lány talál egy szír menekültet, és megpróbálnak segíteni neki?




Szeretem az elcseszett családi sorsok meséit, ez a regény is olyannak tűnik, ami simán belefér ebbe. És a borító, nem tehetek róla, nagyon bejön.




A másik, amivel engem könnyű lenyűgözni, azok a szép címek. Delia Owens regényének már a címe is énekel, a történet pedig igazán különlegesnek tűnik az elszigetelten, a mocsárban élő lánykával, akihez hirtelen tör be a külvilág. Vetni fogok rá egy pillantást, az biztos.

Meséljetek, titeket mely megjelenések érdekelnek?


2019. június 5., szerda

Májusi zárás

Furcsa belegondolni, hogy az őszies májusra már a júniusi nyárból nézek vissza. Nehezen emésztem meg, hogy egy hete még kabátban jártam, most meg már a kardigán sok. De inkább ez, mint fordítva.
És amúgy is, beszéljünk inkább a könyvekről!



Ebben a hónapban négy szépség került hozzám. Először is S. A. Chakraborty-tól a Bronzvárost kaptam meg, aminek bár még az elején járok, már ki merem jelenteni, hogy egy igazán különleges történettel van dolgunk. Ted Chiangtól a Kilégzés nem is volt kérdés, hogy kell, azok után, hogy mennyire szerettem az Érkezés novelláit. Adrian Tchaivkovsky-tól a Pókfény megvásárlásáról akkor döntöttem, amikor elolvastam a Hadállatot. Végül egy képregény került hozzám, Stan Lee-tól a Fantasztikus életem, aminek szomorú aktualitása van.

Olvasás terén bár a május elég hektikus volt, azért ha visszatekintek, azt látom, nagyon jó művek kerültek a kezembe. Befejeztem Zafontól az Angyali játszmát, mondjuk ezzel pont nem voltam annyira megelégedve, nem varázsolt el úgy, mint annak idején A szél árnyéka. Viszont Barcelona után olvasni mégis jó érzés volt, főleg, hogy a főhős arrafelé él, amerre a mi szállásunk volt. A fent emlegetett Tchaivkovsky-tól a Hadállat viszont maradéktalanul tetszett, pedig nem vártam tőle annyira sokat. Ezen kívül sorra került még Robert Galbraith-től a Halálos fehéret, amit végül június másodikán sikerült befejeznem, de javarészt májusban olvastam. Sajnos nem vagyok maradéktalanul elégedett vele, nekem a közepe kicsit túlnyújtott lett, viszont a végén már faltam a sorokat.
Ezeken kívül három képregényt is kezembe vettem. Az első Marjorie Liutól a Monstress, amit  a Könyvfesztiválon vettem még, és teljesen lenyűgözött a képi világa, valamint a történet is biztatónak tűnik. Tuti vevő leszek a további részekre. Mark Waidtól a Kingdome Come - A te országod egy nagyon érdekes szuperhőstörténet, amiben Superman és társai már kiöregedtek, és fiatal, zabolázatlan hősök veszik át a helyüket, akik a káosz szélére taszítják a bolygót. Végül Catana Chatwyndtől a Szerelmes pillanatokat olvastam, ami egy nagyon bájos kis képregény, egy fél órás kikapcsolódásnak pont megfelel, és volt, amiben sikerült magunkra ismerni a barátommal. :)

Ami amúgy a május hónapot illeti, kicsit kaotikusra sikerült. Költözés, mellette sok munka, az új albérlet megszokása... Azért nem panaszkodom, mert emellett megint sok remek programban is volt részem. A két legjobb a Velencei-tavon való vitorlázás volt, életemben az első és a nálam immár hagyományos tatai Patara Fesztivál. Ráadásul ezeken a hétvégékén csodálatos idő volt, ami felüdülés volt a rengeteg eső után, ami nekem még az életkedvemet is elvette.

Ha június, akkor Könyvhét! Idén a Dunakorzón kerül megrendezésre az egyik legnagyobb könyves rendezvény, kíváncsi leszek erre az új helyszínre. Emellett a Margó Fesztiválra is tervezek kinézni, ami a Petőfi Irodalmi Múzeumban kerül megrendezésre. És reményeim szerint Balatonon már a víz mellett fogok tudni olvasgatni. :)

2019. május 3., péntek

Áprilisi beszerzések

Szerintem senki sem fog meglepődni, ha azt írom, áprilisban több könyv került hozzám, mint az év első negyed évében összesen. Ilyen, amikor Könyvfesztivál van. :)



Összesen 12 könyv került fel a polcomra, ebből kettő az, ami nem kapcsolódik a Könyvfesztiválhoz. Az első még a barcelonai utamhoz kötődik, ott vettem 2 euróért és a Güell Parkot mutatja be rengeteg fotóval. A második pedig Elena Ferrantétól a Tékozló szeretet, amely az egyetlen magyar nyelvű regény az írónőtől, ami még hiányzott a gyűjteményemből.
Utána pedig jött a dömping. Két könyv előrendelésben érkezett hozzám, mindkettő várva várt beszerzés: Robert Galbraith-tól a Halálos fehér és Moskát Anitától az Irha és bőr, amit a Könyvfesztiválon dedikáltattam is. Nagyon jó volt látni, mekkora sor állt Anitához, örülök, hogy ekkora sikere van, megérdemelten.
Magán a Feszten hat darab könyvet vettem: a pénteki napon csaptam le a Fumax standjánál a Monstress képregényre és egy csomagra a 21. századnál, amiben 4 KULT Könyv lapult. A szombati napon pedig hiába nem volt kint rá nagy kedvezmény, mégis megvettem a Kirkét, mert már nagyon rég elterveztem, hogy haza fog jönni velem.
Ezeken kívül a Széll Kálmán téren található automatából vettem meg a POKET első verseskötetét, A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából-t, valamint a drága, most már csak volt lakótársamtól megkaptam Margaret Atwoodtól a MaddAddamet.

Olvasás terén gyatrán sikerült ez a hónap. Csak egy regényt, Madeline Millertől az Akhilleusz dalát olvastam el, valamint egy képregényt, az Orgyilkos osztályt. Ezek mellett belekezdtem még Carlos Ruiz Zafóntól az Angyali játszmába, valamint a POKET verseskötetbe, de egyiknek sem értem a végére. Mondjuk amiket befejeztem, azok legalább nagyon jók voltak, nem véletlenül szereztem be Millertől a Kirkét is.

Most kivételesen nem kedv, hanem idő nem jutott az olvasásra. Április elején elutaztam Barcelonába, amit imádtam, de nem az olvasáson volt a hangsúly. Ezekre a nyaralásokra már csak ritkán viszek könyvet, mert tudom, hogy nem fog előkerülni. A barcelonai útról külön bejegyzést tervezek, de annyit már most írhatok, hogy engem megfogott a város, nagyon jól éreztem magam. Utána pedig amint hazaértem, Húsvétkor várt rám a Balaton, valamint a költözésemet kellett intéznem. Május elsejétől Budapesten már egy másik kerültben lakom, ami azért nagy változás nekem, ez életemben a második költözésem.



Nem panaszkodni akarok, de nem szeretem, mikor ennyire nem jut időm és erőm az olvasásra. Na de mostantól többet fogok utazni a munkahelyemre, és remélem, ezt az időt tudom majd erre fordítani. Főleg, mert lassan kb. két és fél Billy könyvespolcnyi könyv van nálam csak fent Pesten, és ezeknek a java részét nem olvastam. Azt hiszem, egy darabig a könyvtárat is hanyagolni leszek kénytelen.

A Könyvfesztivál nekem most elég vegyesre sikerült olyan szempontból, hogy nagyon kevés időt tudtam kint tölteni, inkább előrendeltem könyveket, kevesebbet vettem kint, mint szoktam, az időjárás is elég gyatra volt, valamint most tényleg valahogy más volt a hangulata, mint a korábbi években. De lehet a fáradtság is rányomta a bélyegét részemről az egészre.



A május hónap felkészülés lesz a Könyvhétre, ami idén a Vörösmarty tér helyett a Dunakorzón fog helyet kapni. Azért addig is érkeznek még érdekes könyvek és reméljük még májusban kapunk egy adagot a szép tavaszi időből.

2019. április 23., kedd

Könyvfesztivál kívánságlista 2019

Ha április, akkor Könyvfesztivál! Én minden évben nagyon várom ezt az eseményt, nemcsak a megjelenések, hanem az egésznek a hangulata miatt. Ilyenkor van lehetőségem találkozni olyanokkal, akikkel év közben kevésbé jut idő összefutni, és sok minden egy helyen van, amit igazán szeretek.

Persze a rengeteg friss megjelenés közül is imádok válogatni, szemezgetni, ebben a bejegyzésben pedig bemutatom nektek, nekem mik is keltették fel legjobban az érdeklődésem.

Ken Liu (szerk.): Láthatatlan bolygók (Agave Könyvek)

Bár még nem olvastam el az előző Ken Liu novelláskötetet, de ennek megszavazom a bizalmat, ugyanis olvastam már kínai sci-fi novellákat, és azt kell mondjam, nagyon különlegesek.

Fülszöveg: Ken ​Liu, A papírsereglet és más történetek című novelláskötet Hugo-, Nebula-, World Fantasy- és Locus-díjas írója ezúttal szerkesztőként tér vissza egy olyan antológiával, ami a kínai science fiction egyedi és különleges világát mutatja be. A Láthatatlan bolygókban hét szerző tizenhárom novellája található – köztük már a nemzetközi irodalmi vizeket meghódító, díjnyertes alkotások, valamint kevésbé ismert írások, melyek Liu személyes kedvencei –, és Cixin Liu kivételével kizárólag a feltörekvő nemzedék kap lehetőséget benne. Mindegyik történet Kína lehetséges jövőit mutatja be a sci-fi széles eszköztárával, legyen szó akár a társadalom feletti uralkodásról, világépítő patkányokról, vagy olyan robotokról, akik túlélték az építőiket.
A történetek mellett három komolyabb terjedelmű esszé is helyet kapott az antológiában: A lehetséges univerzumok legrosszabbika és a lehetséges földek legjobbikában Cixin Liu, A Háromtest-probléma Hugo-díjas szerzője a kínai sci-fi irodalom történelmét mutatja be, és reflektál arra, hogy milyen jelenleg az ország leghíresebb szerzőjének lenni a műfajban; Csen Csiu-fan A szétszakított nemzedék című írásában a fiatalabb generációk folytonos küzdelméről ír az ország radikálás átalakulásának következtében; Hszia Csia, a kínai sci-fiben végzett kutatásaiért az országban elsőként Ph.D.-vel kitüntetett szerző pedig arról értekezik tanulmányában, hogy Mitől lesz kínai a kínai science fiction?

S. A. Chakraborty: Bronzváros (Agave Könyvek)
Fantasy, dzsinnek, keménykötés, csodás borító? Ide vele!

Fülszöveg: Nahri ​sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.
De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.
Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.
Az elsőkönyves S. A. Chakraborty különleges utazásra invitálja az olvasót a Bronzvárosban. 2017 egyik legnépszerűbb fantasy debütálása elképesztő kaland egy olyan világban, amit egyhamar nem felejtünk el.

Robert Galbraith: Halálos fehér (Gabo Kiadó)

Bár ez a regény végül már megjelent, mégsem hagyhatom ki ebből a válogatásból. A Cormoran Strike-sorozat negyedik része az eddigi vélemények alapján nem fog csalódást okozni.

Fülszöveg: Egy ​zavart fiatalember, Billy felkeresi Cormoran Strike-ot, hogy a segítségét kérje egy bűnügy felderítésében, aminek azt hiszi, gyerekként tanúja volt. Strike-ot mélységesen felzaklatja a történet. Bár Billy nyilvánvalóan mentálisan beteg, és nem is emlékszik sok konkrét részletre, van benne és a történetében valami nagyon őszinte. Csakhogy mielőtt Strike alaposabban is kikérdezhetné, Billy rémülten elrohan.
Strike és Robin Ellacott (aki eredetileg a titkárnője volt, mostanra pedig a társa a nyomozóiroda vezetésében) igyekeznek a történet végére járni: az ide-oda kanyargó nyomozás pedig elvezeti őket London kis sikátoraitól a Parlament titokzatos legbelső irodáin keresztül egy gyönyörű, de vészjósló vidéki kúriáig.
Ráadásul a nyomozás labirintusában dolgozó Strike magánélete sem olyan egyszerű: újdonsült magánnyomozó-sztárként már nem tud olyan észrevétlenül dolgozni, mint valaha. Egykori titkárnőjével is bonyolultabb a viszonya, mint eddig bármikor. Robin már a nyomozóiroda pótolhatatlan dolgozójává nőtte ki magát, de személyes viszonyuk ennél sokkal összetettebb…
Az eddigi legnagyobb léptékű Robert Galbraith-regény, a Halálos fehér egyszerre érdekes krimi és letehetetlen újabb fejezet Cormoran Strike és Robin Ellacott történetében.

Moskát Anita: Irha és bőr (Gabo SFF)

Ha csak egyetlen könyvet vehetnék a Fesztiválon, biztosan ez lenne az. Anitában egyszer sem
csalódtam eddig és tudom, hogy ez a regény számára is nagyon fontos.

Fülszöveg: Alig ​két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet. 
August, a Nemzetközi Fajzatügyi Szervezet kampánymenedzsere minden eszközt megragad, hogy a közvéleményt a fajzatok oldalára állítsa, de hamarosan ő kerül kínos vizsgálódások kereszttüzébe. Pilar, a világtól elzártan, televízió előtt felnőtt borz minden állatnak segítene, ám barátait és feladatát is rosszul választja meg. Kirill, az őzfajzat blogger a fajzatok történeteit írja meg, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a gettó mélyén pedig mindent elsöprő sztorira bukkan. 
Moskát Anita, a Horgonyhely szerzője harmadik regényében brutálisan eredeti és kíméletlen világot tár elénk, amelyben szervesen összeolvad az állat és az ember. Ez a történet garantáltan sokáig velünk marad: bekúszik a bőrünk – vagy irhánk – alá.

Sam J. Miller: Orkaváros (Gabo SFF)

A Gabo SFF sorozata is belehúz a Könyvfesztiválra, az Orkaváros egy igazán ígéretes, nagyon fontos kérdéseket boncolgató műnek tűnik nekem.

Fülszöveg: A ​klímaháborúk után egy úszó várost építenek az Északi-sarkkörön, geotermikus fűtéssel és fenntartható energiával: a hely valóságos építészi és társadalommérnöki csoda, egyúttal túlzsúfolt tér, ahol kíméletlen küzdelem folyik az életben maradásért. A város egy idő után a bűn és korrupció melegágya lesz, a vagyonosok és nincstelenek közötti szakadék egyre jobban mélyül, és egy „omlás” néven ismert járvány tizedeli a népességet.
Miután rejtélyes látogató érkezik a városba – egy nő, akinek a csónakját egy gyilkos bálna vontatja és egy jegesmedve kíséri –, gyorsan elterjed a híre. Az „orkabűvölő” néven emlegetett idegen szép lassan összehoz négy embert, hogy korábban nem látott ellenállást valósítson meg. Miközben ezek a peremre szorult alakok összeállnak, hogy megmentsék városukat a biztos pusztulástól, sokkoló igazságokat tudnak meg magukról.
Sam J. Miller izgalmas új hang a sci-fiben: a novelláival hamar befutott szerző Orkaváros című regénye nagyon aktuális történetet mesél egy hátborzongatóan ismerős közeljövőről, a szervezett bűnözésről, a klímaváltozás következményeiről és az összetartás erejéről.


Marjorie Liu: Monstress: Fenevad 1. – Ébredés (Fumax Kiadó)

Szerencsére képregények terén sem maradunk megjelenés nélkül. Ezek közül most engem leginkább
a Monstress izgat, biztosan belelapozok és gyanús, hogy haza is fog jönni velem.

Fülszöveg: Farkasvérű ​Maikát szörnyetegnek csúfolják… és nem is állnak messze a valóságtól.
A világot felforgatta a szörnyű háború, amit az emberek gyűlölt ellenségeik, az arkánok ellen vívtak. Maika nem csak a fél karját, de szabadságát is elvesztette a harcokban, rabszolgaként adják el Zamora boszorkányainak, akik az arkánok véréből nyerik erejüket. Azt azonban még a nagyhatalmú mágusnők sem tudják, hogy a lány testében egy ősi, kozmikus erejű, éhező fenevad szunnyad, amely csak az alkalomra vár, hogy kitörhessen…
A MONSTRESS – FENEVAD az utóbbi évek egyik legnagyobb fantasy szenzációja, amely egyszerre lopta be magát a képregényolvasók és a fantasy-rajongók szívébe. Marjorie Liu és Sana Takeda sorozata hihetetlen díjesőt söpört be: többek között kétszeres British Fantasy-, ötszörös Eisner- háromszoros Hugo- és Harvey-díjjal jutalmazták, de a Washington Post mellett a Newsweek és az Entertainment Weekly is többször az év legjobb könyvének választotta.

Margaret Atwood: MaddAddam (Jelenkor Kiadó)

Még az Európa Kiadó gondozásában olvastam a MaddAddam-trilógia első két részét, és már le is tettem róla, hogy megjelenik a harmadik rész, de a Jelenkor szerencsére kiadja az első két részt újra és a lezárást is. Alig várom, hogy belemerüljek ebbe a fura disztópikus világba újra.

Fülszöveg: A ​MaddAdam-trilógia befejező kötetének főszereplői Az Özönvíz évében megismert Zeb és Toby, akik a többi túlélővel együtt új életet kezdenek az elpusztult civilizáció romjain. A táborukba érkeznek a guvatkák, akiknél épp kezdődik a párzási időszak. A Guvat és Gazellában megismert Hóember súlyos sérüléséből lábadozik, így Tobyra hárul a feladat, hogy átvegye a próféta szerepét a guvatkák közt. A járvány előtti világról szóló történeteiből lassan kiderül, mi és hogyan okozta valójában az emberiség pusztulását. A tábor lakóinak mindennapjai folyamatos küzdelemben telnek: a börtönként szolgáló gladiátorarénából kiszabadult vérszomjas bűnözők mellett a hiperintelligens hibrid disznófaj, a gömböcök is támadásra készülnek ellenük.
Margaret Atwood egyik legnagyobb szabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.
"Igen, vissza fogunk jönni ide. Remélem, hogy vissza fogunk jönni. 
A remény az, amikor valamit nagyon akarunk, de nem tudjuk, hogy az a dolog, amit akarunk, valóban bekövetkezik-e. 
Most jó éjszakát fogok kívánni. 
Jó éjszakát."

Anne Cathrine Bomann: Agathe (Jelenkor Kiadó)

Ez a rövid kis kötet a fülszövegével és a borítójával is felpiszkálta a radaromat. Amúgy is érdekelnek
az ilyen terapeuta - páciens viszonyról szóló művek.

Fülszöveg: Franciaország, 1940-es évek. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin.
Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől… A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével.


Markus Zusak: Clay hídja (Európa Kiadó)

Zusak számomra egy regényével sem okozott még csalódást, a Clay hídja pedig egy nagyon érdekes családregénynek ígérkezik.

Fülszöveg: Kezdetben ​csak egy gyilkos, egy öszvér és egy fiú volt. Aztán egy kígyótetem, egy döglött kutya és egy régi írógép. És jött az anya és az öt testvér, majd a lány, aki zsokénak készül, meg a lóversenyek. Később a halál, a gyász, a futás és a fájdalom, a híd és a megtisztulás. De ez még nem a vég. 
A Dunbar fivérek a saját törvényeik szerint élnek a világban. Az anyjuk meghalt, és az apjuk is magukra hagyta őket. Szeretnek és gyűlölnek, gyászolnak és élnek, küzdenek a felnőttvilág kihívásaival az elhagyatott lóversenypálya tövében. Egy nap azonban az apjuk váratlanul hazatér, és segítséget kér tőlük egy híd megépítésében. Az öt testvér közül egyedül Clay vállalja a feladatot, és ezzel örökre megváltoztatja az életüket. Clay hidat épít a múltjából, a családjából, fájdalomból és szeretetből, a csodákból és a csalódásokból, az életéből, mindabból, ami egy élet kötőanyagát képezi. És közben feltárul a család múltja: a Homérosz iránt rajongó nagyapa emléke, a Kelet-Európából menekült anya és a festőművésznek készülő, megtört apa találkozása egy eltévedt zongoránál, valamint a fiúk ígéretekkel teli gyermekkora. De vajon elég kitartó-e Clay? Lesz-e elég ereje befejezni? 
Markus Zusak új regénye az áradó történetek és az elfeledett titkok nagyszerű szövedéke. Gyönyörűen megírt könyv a veszteségről, a családi szeretetről és a felemelő megbocsátásról.

Jean-Christophe Rufin: Vad ​tengereken - Benyovszky gróf kalandos élete (Libri Kiadó)

Nem csak utazni szeretek, hanem utazásról olvasni is. Benyovszky gróf kalandjai nagyon izgalmasnak tűnnek, remélem ebben az esetben sem fog csalni a radarom.

Fülszöveg: A ​köszvénytől szenvedő Benjamin Franklin zsémbesen futja át az aznapi kérvényezők listáját. A szeme egyszer csak megakad két néven: Móric gróf és A. grófné. Az amerikai politikus fogadja a vendégeket, s így ismerkedik meg Benyovszky Móric gróf hihetetlenül kalandos élettörténetével.

Benyovszky már igen ifjan katonának áll, véres csatákban harcol, majd a lengyelek szabadságáért küzd az oroszok ellen, s ezért Szibériába száműzik. Társaival azonban megszökik a fegyenctelepről, és magával viszi szerelmét, a kormányzó lányát, Afanáziát. Hajójukkal bejárják a fél világot – az Északi-tenger vidékét, Alaszkát, Kínát, Tajvant és Japánt –, hogy végül a gróf Franciaországban felajánlja szolgálatait a királynak. Itt aztán megbízást kap, hogy létesítsen kereskedelmi telepet Madagaszkáron, Benyovszky pedig útnak indul, hogy teljesítette küldetését.

Jean-Christophe Rufin Benyovszky Móric franciául írt emlékiratait szabadon kezelve rajzolja meg egy különleges, a világot megismerni vágyó férfi és orosz szerelme, Afanázia portréját. Az eredmény egyszerre kalandregény, regényes életrajz, megrendítő szerelmi történet és a korabeli filozófiával, eszmékkel átitatott korrajz a 18. századról, amelynek politikai intrikáiban, emberi sorsaiban, jellemeiben nemegyszer saját korunkra ismerhetünk.


Meséljetek, ti mit vártok legjobban? 


2019. április 1., hétfő

Márciusi könyvvirágzás

Minden szempontból szeszélyes márciusunk volt - sajnos az olvasási kedvem is az volt. Valószínűleg ez köszönhető a nem túl jó könyvválasztásnak is a hónap elejére, de erről mindjárt mesélek lentebb.

Beszerzések terén nagyon visszafogott voltam, mindössze két könyv került hozzám. Nagyon sokan dicsérték Madeline Millertől az Akhilleusz dalát, én meg amúgy is szeretem az ókorban játszódó regényeket, így amikor végre újra lehetett kapni a Könyvudvarban, gyorsan le is csaptam rá. Octavia E. Butlertől a Hajnallal kapcsolatban voltak kétségeim, nekem való-e, azért bekértem a kiadótól, és de jól tettem! A hónap legjobb olvasmánya és olvasási kedvem megmentője volt.



Amint azt a bevezetőben írtam, sajnos nem sikerült a hónap első felére a legjobb olvasmányt kifognom. Ian McDonald Lunája abszolút nem talált meg magának, idegennek éreztem a szereplőket, nem tudott igazán lekötni a történet. Végül majdnem egy hónap szenvedés után fel is adtam és félbehagytam. Nem tudom, elő fogom-e még valaha venni... Szerencsére jött közben a Hajnal, amit viszont pár nap alatt felfaltam és nagyon szerettem. Ha tavasszal csak egy sci-fit vennétek meg, ez legyen az.
Ezek után egy képregény került sorra, még pedig Joe Hilltől a Locke&Key luxuskiadásának első része. A sorozatot olvastam már angolul, de élvezem a magyar újraolvasását, már csak azért is, mert vannak részletek, amelyek most kerülnek a helyére számomra. Képregényből még egyet olvastam a hónapban, Sarah Andersentől rákívántam a Felnőni kiábrándítóra. Az újraolvasásánál legalább olyan jól szórakoztam, mint az elsőnél.
Végül pedig Kavagucsi Tosikadzutól a Mielőtt a kávé kihűl került sorra. Ez egy nagyon különleges hangulatú regény, amely négy történetből áll és ezek a végére szépen összefonódnak. Nagyon szívesen beülnék a kávézóba, ha nem is időutazni, de megismerkedni a furcsa, de szerethető szereplőkkel.

Sajnos a márciusra eléggé rányomta a bélyegét, hogy sokat betegeskedtem. Ennek az oka részben biztosan lelki, sok változás állt be az életembe, például a májust költözéssel fogom elindítani. Szerencsére 2 hét alatt sikerült albérletet találni, de eléggé megszenvedtem azt a két hetet is. Ráadásul nem nagyon volt időm kipihenni a betegségeket, így egyikből estem a másikba, végül a múlt hetet kénytelen voltam betegszabadságon tölteni. De remélem ezzel megelőzöm azt, hogy újra beteg legyek és végre élvezhetem teljesen a tavaszt.

Pózolj pandával!

Azért így sem panaszkodom, március 15-én ellátogattam Bécsbe, jártam a Balatonon is, voltam moziban, színházban, szülinapi bulin, amire a fél városon át vittem egy unikornisos tortát tortadoboz nélkül, és a Füvészkertet is meglátogattam. Kihúzhatok pár elemet a bakancslistámról, mint pandát látni és tavasszal elmenni a Balatonra.

Az április pedig minden szempontból izgalmas hónapnak ígérkezik. Jön a Könyvfesztivál, amire már három könyvet előrendeltem, de félek, ennyinél tutira nem fognak megállni a beszerzéseim. Alig várom, hogy pár napig megint tobzódhassak a könyvek és könyvmolyok között. Előtte viszont vár még rám az év első hosszabb útja, ami nem máshova lesz, mint Barcelonába. El sem tudom mondani, milyen izgatottan várom. :) Tervben van még egy újabb Balatonozás és koncert is, valamint április végén másfél év után összepakolom megint az életem és május elsejétől új helyre költözöm a magánykönyvtárammal együtt. 

A többiek márciusa:
Amadea
Pupilla
Sister
Dóri
Heloise
Nikkincs

2019. március 27., szerda

10 éves a Könyvgalaxis!

2009. március 27-én gondoltam egyet, és a Freeblogon létrehoztam a Könyvgalaxist. Előtte is volt már egy blogom, de ott vegyesen foglalkoztam mindenféle sci-fit érintő témával. Viszont úgy éreztem, szeretnék többet mesélni az olvasmányaimról. Akkor még nem voltam fent Facebookon, se Molyon, Instagramom sem volt, így a blog tűnt erre a legjobb felületnek. 

Nem bántam meg ezt a döntésemet, rengeteg szuper olvasmányt, barátot és jó ismerőst köszönhetek a blogomnak, sőt, a mostani lakótársamat is a blognak köszönhetően ismertem meg. :) Sajnos mióta dolgozom, jóval kevesebb időm jut rá, meg sokszor más platformok elveszik tőle az időt, de akkor is itt van nekem ez a hely, ahova akkor térek be, amikor csak szeretnék.

Köszönöm azoknak, akik az elmúlt tíz évben velem voltak, biztattak, olvastak, kommenteltek. Miattatok is éri meg csinálni ezt az egészet. Remélem a következő években is velem lesztek.

Kép forrása 

2019. február 28., csütörtök

A rövid február lezárása

Nem tudom, hogy csak a kevesebb napnak, vagy a jobb időjárásnak köszönhető, de a februárt sokkal gyorsabbnak éreztem, mint a vánszorgó januárt.


Saját kép

Egészen a hónap közepéig azt hittem, hogy nullás hónapot fogok zárni, aztán végül három könyvet mégis sikerült beszerezni. Az egyik Michelle Obamától az Így lettem, ami addig-addig piszkálta a csőrömet, hogy a kosaramba került. Beszereztem a Vaják-sorozat második részét is, mivel az első az utóbbi idők legjobb fantasy olvasmánya volt számomra. Végül pedig egy antikvárium-túrának köszönhetően került hozzám Andersentől a Mesék kötet, amely gyönyörűen illusztrált és annyira jó áron adták, hogy nem hagyhattam ott.

Olvasni nem sikerült annyit, mint januárban, de szerintem a hat olvasás sem számít éppen rossznak. A hónapot megint két kuflimesével kezdtem, mind A kuflik a hóban, mind A kuflik és a mohamanyi kellemes perceket okozott. Andrzej Sapkowskitól Az utolsó kívánság pedig visszadta a hitemet a fantasy-ben, szóval már csak ezért is odaadhatom neki a hónap olvasmánya-címet.
Ezután olvastam Donnie Eichartól a Halálhegyet, ami eléggé megfogott, elég sok embernek meséltem róla és többször eszembe jut a történet azóta is. Alastair Reynolds-tól a Lassú lövedékek részemről egy korrekt, de nem túl mély nyomot hagyó sci-fi volt. Kár, hogy a Gabo SFF zsebkönyv sorozata úgy néz ki, nem folytatódik, szívesen olvasnék még ilyen kisregényeket. Végül pedig Helen Hoangtól A szerelem egyenlete került sorra, ami elég szirupos romantikus olvasmány, de azért vannak benne olyan elemek, amelyek miatt megérte elolvasni.
Két olvasmányom van jelenleg folyamatban, Hararitól a Sapiens, ami eddig tetszik, csak nem nagyon tudtam mostanság koncentrálni rá, valamint Ian McDonaldtól a Luna - Újhold, aminek nagyon az elején járok még.

A február egy elég zsúfolt és izgalmas hónap volt, jártam többek között Corvina kiállításon, a megújult Szépművészeti Múzeumban, láttam két színházi darabot, az Urániában közvetítve a Lear királyt, és Budaörsön a színházban Az arab éjszakát, mindkettőt maximálisan ajánlani tudom csak. Utazni most nem utaztam, csak egy napot voltam egy barátnőméket meglátogatni Csányban. 

Saját kép


Márciusban már jobban be fog indulni a könyvkiadás, lehet készülődni lassan a Könyvfesztiválra is. Utazás szempontjából is mozgalmas hónap várható, a Balaton mellett Bécsbe is készülök ellátogatni. És már nincs olyan messze az év első hosszabb utazása sem Barcelonába, ami régóta óriási álmom. Addig is remélem a márciusi hónapba is belefér jópár maradandó olvasmány.