Pages

E L James: A szürke ötven árnyalata

2012. augusztus 11., szombat

A szürke ötven árnyalatával még akkor találkoztam, amikor még meg sem jelent külföldön. Már akkor botrány - és sikerkönyvnek jósolták meg, ami végül be is jött. Akkor még a címe és a borítója alapján azt hittem, valami Amerikai psycho beütésű könyv lesz. Nem kicsit lőttem ezzel mellé, mint később kiderült.

Az alaptörténetet szerintem szinte mindenki ismeri, de azért leírom. James eredetileg Alkonyat fanfic-nek szánta ezt a történetet, de végül úgy döntött, megalkotja belőle saját trilógiáját, amiben azért elég sok Twilight elem fellelhető. Anastasia egy meglehetősen naiv, a főiskolán frissen végzett leányzó, aki barátnőjét helyettesíti, amikor meginterjúvolja Christian Greyt, a sikeres, ám rejtélyes üzletembert. Az interjú után képtelen lesz a férfit elfelejteni, aki pedig elkezdi Anát ostromolni. Aztán szép lassan kiderül, hogy Greynek furcsa szexuális szokásai vannak, és a partnereitől is érdekes, szinte már vállalhatatlan dolgokat kér. Vajon Ana belemegy a játékba, vagy nem ér meg számára Christian ennyit?

Erre a könyvre már a létező összes jelzőt ráragasztották: Alkonyat-másolat, mamipornó (személy szerint ezt utálom a legjobban), botránykönyv, a BDSM könyve (általában a BDSM megnevezést használják minden olyan, elsősorban szexuális tevékenységre (sokszor nem kizárólag szexről van szó, ennél sokkal összetettebb a dolog), ahol az egyik fél a fölérendelt, a másik az alárendelt szerepet játssza.- forrás: http://valakimas.transindex.ro/index.php?p=501), erotikus ponyva stb. Óriási hisztéria és hírverés kerekedett körülötte, amelynek köszönhetően rengetegen el szeretnék olvasni E L James könyvét. És sokan itt követnek el hibát.

Ugyanis ez a könyv tényleg egy erotikus ponyva, amely nem túl sok magvas gondolatot tartalmaz, inkább a szórakoztatásra megy rá. Akinek pedig ez a műfaj teljes mértékben nem jön be, az ezt a könyvet se fogja szeretni. Innentől csak arra lesz jó az olvasása, hogy ő is beállhasson a szidalmazók közé, mert az ugyebár olyan menő, össze lehet kacsintani a többi pocskondiázóval, hogy mi milyen jó fejek is vagyunk. Természetesen nem mindenki ilyen, szokás szerint tisztelet a kivételnek, de sajnos sokan vannak ilyenek is. A kedvenceim azok, akik el sem olvassák a könyvet, de máris szidalmazzák. Erre csak ráerősítenek a manapság megjelenő bugyutábbnál bugyutább cikkek, amelyek olyanokat hirdetnek, mely szerint a könyv miatt több nő kölcsönöz magának férfi partnert, meg több játékszert vesznek, sőt, egyenesen a könyv miatt fog több gyerek születni!

Na már most én úgy állok vele, hogy a könyv elolvasása után se kívánom megostorozni kicsit a párom, más férfit sem fogok kölcsönözni, és nem támadt hirtelen kedvem hármasikreket szülni. Egyszerűen csak én részemről jól szórakoztam a könyvön, főleg az e-mail váltásokon, és engem magába tudott annyira szippantani, hogy érdekeljenek a folytatások. Nem állítom, hogy ez a könyv tökéletes lenne, mert közel sem az, de nem is szabad tőle elvárni dosztojevszkiji magaslatokat. Sajnos a nagy hírverés irreálisan magas elvárásokat állít fel, amit nem kéne, mert a könyv az emberek többségénél ezt nem képes megugrani.

Bár úgy tűnhet, védőbeszédet írtam a könyvnek, nem állt szándékomban, csak le akartam írni, mit gondolok erről az egész felhajtásról, ami A szürke ötven árnyalatát körbeveszi. Szóval a fentiek megfontolását ajánlom mindenkinek, mielőtt kezébe venné a regényt. Utána már csak annyit mondhatok: én szóltam. :)

3 megjegyzés:

  1. Kicsit azért olyan szaga van ennek a postnak, hogy "jaj, hát annyira nem nagy probléma, hogy lelkes olvasója vagyok ennek a könyvnek, mert azért tudom én, hogy ez egy sz*r".
    Elég kínos, ha ilyesmivel kell magunknak (és másoknak) bemagyarázni, hogy elfogadható, amit művelünk. :)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Névtelen, aki még a nicknevét sem képes vállalni!
    Nem hiszem, hogy bárkinek magyarázattal tartoznék azért, mit olvasok, és mit nem.
    Ennyi.
    Nita

    VálaszTörlés
  3. Névtelen, neked nem mindegy, hogy Nita mit olvas, amikor te annyira se törődsz vele, hogy a neved megírd? És ha elolvasta a könyvet, miért baj? Ezért nem kellene azt sugallnod, hogy valami szégyenletes dolgot művel. Ha Nita annyira magyarázkodni szeretne, nem írt volna a könyvről/hazudott volna róla.

    VálaszTörlés

Pages - Menu

 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS