Témázunk: Távozz tőlem! - könyves témák, amiktől menekülünk

A Témázás csapata ismét felkért, hogy csatlakozzak hozzájuk, én pedig mivel izgalmasnak és elgondolkodtatónak találtam a témát, igent mondtam. Ebben a hónapban arról vallunk, hogy mely témák azok, amelyekről nem szívesen olvasunk a könyvekben, amiket elkerülünk.

Nálam csak kisebb részben vannak azok a témák, amiktől kimondottan félnék és ezért nem szívesen olvasok róluk. Nálam ezek amúgy a horrorok: nem olvasok és nem is nézem őket. Ennek az az oka, hogy tizenévesként egy időben nagyobb mennyiségben néztem őket, és egyszercsak elkezdtek rémálmaim lenni akár még a legkevésbé félelmetes horroroktól is. Azóta egy-két kivételtől eltekintve inkább nem erőltetem ezt a műfajt.



Én inkább azoktól a témáktól menekülök, amik egyszerűen nem érdekelnek vagy unom őket. Ilyenek például a klasszikus romantikus regények vagy az NA-k: egyszerűen ha a központi téma csak az, szereplőink hogy jönnek össze egy csomó nyűglődés meg szex után, nem tud lekötni. Ráadásul azokat a történeteket meg kimondottan nem szeretem, aminek az a mondanivalója, hogy az általában női főszereplő egyszerűen nem tud élni a szerelme nélkül. Szerintem ez amúgy nagyon káros példát is mutat, a "meghalok, ha elhagysz" hozzáállás egyszerűen taszít. Nem csak a párkapcsolat és a szerelem létezik az ember életében, ott a család, a barátok, a hobbik, egy csomó minden, ami miatt akkor is érdemes élni, ha valaki valamilyen okból elveszíti a párját.

Egy időben párat elolvastam, de ma már rettentően nem érdekelnek az erotikus romantikus regények. Főleg azok, amelyekben bunkó gazdag palik jönnek össze naiv főhősnőkkel, és persze mindenki lelkileg sérült, meg a bunkó nem is bunkó ám, csak terrorizálták gyerekkorában. Aha, még reklámozzuk meg népszerűsítsük is a bántalmazó kapcsolatokat! Na az ilyenektől én rosszul vagyok.

Igazából engem a ma nagyon divatos női thrillerek sem tudnak megérinteni, ezekből is olvastam egyet-kettőt, de valahogy abszolút nem vonzanak be. Lehet, hogy ezzel kihagyok pár izgalmas olvasmányt, de azért van így is bőven könyv, amit olvashatok. Emellett valahogy engem a skandináv krimik sem tudtak annyira beszippantani, hogy faljam őket.



Amiről amúgy nem szívesen vagy nehezen olvasok, az az, amikor állatok vagy emberek szenvednek. Utóbbin főleg értem a nagyobb háborúkat, népirtásokat vagy például Csernobilt. Utóbbiról most olvasom a Csernobili imát, de lassan haladok vele, nehezen veszem kézbe, mert rettentően fájdalmas látni, mennyit szenvedtek ezek az emberek. De azt is tudom, hogy ez fontos téma és igenis tudni és olvasni kell róla.

Emellett ami még nagyon kimaradt az életemből, azok a szerepjátékokhoz kapcsoló regények, kézikönyvek. Sosem RPG-ztem élőben, online is csak nagyon keveset, így a Dungeons&Dragons meg a Mágus és társai számomra nem jelentenek vonzó tényezőt

Ezek azok a fő irányvonalak, amelyek most eszembe jutottak. Meséljetek, ti milyen könyveket kerültök el?

A többiek vallomásai, mitől is menekülnek:

Pupilla:http://pupillaolvas.blogspot.com/2019/06/thanks-but-no-thanks.html







Megjegyzések

  1. Lehet, hogy kicsit be is sokalltál a horroroktól? Érdekes, mert én is régen kedveltem mindenféle borzongatót, mondjuk főleg filmeket, mostanában nem vágyom rá egyáltalán. Könyvben ritkán olvasok horrort, de nem zárom ki teljesen. Viszont nehéz jót találni.

    Jaj, a romantikus vonallal nagyon egyetértek, én is írtam. És a másik, a bunkó pali, akit beállítunk hősszerelmesnek, és nincs is vele semmi baj... pfúúú... A Gyönyörű sorscsapásban mennyire idegesített Emiatt Travis! :O És mennyien imádják?! Milyen félresikerült konklúziókra juttatja ez az olvasókat? :(

    Örülök, hogy írtál! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valószínűleg igen, meg szerintem akkor még nem voltam ezeknek a feldolgozásához elég érett. Ma meg már igazából nem is vonz nagyon a műfaj.

      Igen, emlékszem, mit írtál abban a könyvben is a főszereplő pasiról... Hát nem tudom, remélem azért nem ez kell a mai lányoknak.

      Én köszi, hogy felkértetek, élveztem a poszt megírását. :)

      Törlés
  2. Horror, mamipornók, bunkó hősszerelmesek - pipa nálam is :D
    Jaj igen, háborús, meg a legtöbb high fantasy nálam is kerülendő. Igazából ahogy olvasom a posztjaitokat jövök rá miket hagytam ki :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor nem vagyok egyedül ezekkel. :D
      Alapvetően nekem jöhet a háborús téma, csak nem mindegy, milyen tálalásban, bár annyira azért én sem keresem ezeket.
      Én is tuti találok majd nálatok olyat, amit kihagytam. :D

      Törlés
  3. Nincs is jobb egy jó kis mamipornónál... :D
    Van olyan horror, amit azért jó olvasni, és olyan skandináv meg női thriller is, de nagyon erősen kell nekem is válogatni hozzá, mert akkora üzlet lett, hogy már minden, az abc-t ismerő ezekben a stílusukban ír. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mamipornó, mindig nevetek ezen a kifejezésen. :D
      Na igen, meg itthon is megjelenik ezekből kb. minden, amit csak ki lehet adni.

      Törlés
  4. Úgy nézem, eléggé sok a közös pont. :) A mamipornó nálam sem nyerő, ahogy a bántalmazásos könyvek sem. Horrort szintén se nem nézek, se nem olvasok - egyszerűen nem az én műfajom. :)

    Viszont a skandináv krimik között vannak egészen kiválók, Apukám egy időben szabályosan falta őket. Mondjuk én eléggé kezdő vagyok hozzá képest, de ez a ma elkezdett Kristina Ohlsson elég jónak tűnik! Tőle már olvastam a Mostohákat is, úgyhogy ha tapogatóznál, tudom ajánlani. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi az ajánlást, gondoltam már rá, hogy azért a skandináv krimik közül be kéne még vizsgálnom párat. :) Nesbo olvasásán is gondolkodom mindig, lehet vele fogom kezdeni. :)

      Törlés
  5. Én a mamipornó könyveket agyradírnak használom a gagyi YA, NA sztorikkal egyetemben. NIncs is jobb egy szar nap után elmerülni ebben a sablonos világban :D Amúgy a RPG-s témák nálam is kimaradtak, én se játszottam, és nem is érdekelnek ilyen szinten, bár még sosem olvastam könyvet, úgyhogy nem tudom mondani, hogy eleve utálom, de inkább visszautasítanám. Az állatok és emberek szenvedése a Csernobili imában elég magas szinten van, nem csoda, hogy nem haladsz vele. Nekem is nehezen csúszott, pont a témája miatt. A horror nálam is kis tinikoromban virágzott, bár én most is szívesen olvasok és nézek is ilyen filmeket, de Ákos például nem hajlandó velem ezeket megnézni, mert utálja őket, és végülis igaza van. Baromságok, amikkel csak bestresszeljük magunkat és aztán rosszat álmodunk. Bár én ezt valahogy nem tapasztaltam, de nem is nézek már annyi ilyet mint régen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem inkább felidegesít a sablonosságuk sajnos. :D De megértem azt, aki kikapcsolódásnak használja. :)
      Igazából a horrorral kicsit az is a baj, hogy nagyon durván feltolja az ingerküszöbünket, és elég durva dolgokra is sokkal "közömbösebben" reagálunk, ha érted, mire gondolok. Persze aki akarja, nézze, meg például az Az első részét láttam, és a másodikat is meg fogom nézni, de amúgy inkább kerülöm a témát.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gyertek hozzám könyvespolcot nézni!

A nagy 2020-as összegzés

Novemberi book tag