Magyar vagyok nem turista, avagy a magyar írókról és az ő álneveikről
Ezt a bejegyzést egy, a Molyon született karc ihlette, melynek az írója az Agave Kiadót dicsérte azért, hogy több magyar szerzőjük is van, akik majdnem mind az eredeti nevükön publikálnak.
A rendszerváltás után a magyar írók többségének, ha szerette volna, hogy megjelenjen a könyvet, külföldi írói álnevet kellett választania. Főleg igaz volt ez a sci-fi és fantasy regények esetén. Egyszerűen az olvasók szívesebben megvették a regényt, ha azt hitték, külföldi író írta. A legtöbb esetben persze a könyv kiadási adatait megnézve rögtön kiderült, hogy magyar íróról volt szó, de az igazán fifikás kiadók a szerzőt fordítóként tüntették fel, így lett teljes az illúzió.
Aztán beköszöntött az internet kora, amikor az ember a Google segítségével már nevetve deríti ki, ki is rejtőzik egy bizonyos név mögött. Szerencsére a kiadók többsége is felismerte ezt, és ma már még írói álnév esetén se tesznek úgy, mintha külföldi író művéről lenne szó. (Vannak kivételek, de erről ebben a bejegyzésben most nem kívánom kifejteni a véleményem.) Én merem remélni, hogy azért az olvasók is jóval nyitottabbak és elfogadóbbak lettek a magyar írók felé. Talán most már egyre többen felismerik, hogy hazánk fiai és lányai is képesek minőségi írásokat is letenni az asztalra, és nem csak Gaiman és Franzent lehet szeretni.
Részemről úgy vagyok vele, hogy nekem aztán tök mindegy, valaki használ-e írói álnevet vagy sem, amíg nem az olvasók megtévesztése a cél. Brandon Hackett könyvei például nem lennének se jobbak, se rosszabbak attól, ha az eredeti nevén jelennének meg, ahogy Baráth Katalin regényei sem, ha mondjuk Katy Friend néven publikálna (én kérek bocsánatot a rettenetes kitalált névért :) ). Teljes mértékben megértem, ha valaki nem kívánja a saját nevét használni, mert mondjuk szét akarja választani a civil életét és az írást, vagy ha egyszerűen csak jobban tetszik neki egy másik választott név. Persze én is örülök, ha egy magyar név díszeleg egy könyv borítóján, de nem ez a lényeg.
Hanem mi a lényeg? Szerintem az, amit pont ennél a karcnál Hackett is írt: hogy inkább arról kéne beszélni, hogy milyen jó, hogy olyan kiadók, mint az Agave, a Gabo vagy a Fumax a kortárs sci-fi és fantasy legjobbjait hozzák el most már nekünk. Mindegy is, hogy magyar vagy külföldi íróról van szó, a minőségnek kéne mindenek felett állnia. Én annak csak örülni tudok, ha sok jó magyar megjelenés van. De tudjátok mit? Inkább legyen kevesebb magyar megjelenés, de azok legyen tényleg jók! Mit érünk vele, ha Dunát lehet majd rekeszteni az itthoni szerzőkből, de a java részük mondjuk pocsék írásokkal jelenik meg? Kapjanak persze teret a tehetséges magyar írók, de ne az legyen az első szempont, hogy ők magyarok, hanem az, hogy valami olyat tettek le az asztalra, amit érdemes megismertetni minél több emberrel.
És a végére egy kis statisztika: Csurgó Csaba Kukoriczájáról szóló értékelésemet május 4-e óta több, mint nyolcszázan nézték meg, míg például amit februárban írtam Az időutazó feleségről, azt 776-an. Persze ez csak egy kiragadott példa, és lehet amiatt is, hogy Csaba könyve frissebb, de én reménykedem benne, hogy elindultak a kiadók és mi is egy jó úton, amely remélhetőleg minél több érdekes, izgalmas és minőségi írással van kikövezve. Magyarral és külföldivel egyaránt.
Teljesen szubjektív véleményem, hogy a nagyon furán hangzó álnevek irritának kicsit és indokolatlannak érzem őket (gondolok itt pl. On Sai-ra, de van még egy csomó, csak most nem jut eszembe, mert meg se nagyon tudom jegyezni őket). De persze világos, hogy nem ez a lényeg... Ez tényleg az író döntése, ha ő így komfortosabban érzi magát íróként, akkor hajrá. :)
VálaszTörlés@katacita: Egyébként vannak írói nevek, amelyek nekem se tetszene, van, amelyikről meg is állapítottuk, hogy olyan, mintha egy pornószínésznőé volna, nem egy íróé. :D De igen, ha neki ez tetszik, akkor ezt el kell fogadni.
VálaszTörlésKatacica, én is elhivatottan magyar neves vagyok. :) Évekig K. Varga Beaként jelentek meg a novelláim, sose voltam hajlandó angolszász névre. Viszont válás után a sima Varga Bea már tucatnév lett, egy netes keresésben elveszik, és ez rossz marketing egy írónak. A kiadó angolszász nevet kért, de az egyetlen, amivel azonosulni tudtam a sci-fis nickem. :)
VálaszTörlésSokkal könnyebb dolga volt azoknak az írós haveroknak, akiknek jellegzetesebb neve van. Néha ilyen apróságok állnak a dolog mögött.
Bocsi, hogy pont téged hoztalak fel példának, de a te neved jutott elsőre eszembe :) Vagyis kb. csak a tiéd :) És mondom, ez teljesen szubjektív vélemény, vagyis nem is igazán vélemény, inkább egy reakció, amit kivált belőlem, aminek viszont semmi köze ahhoz, hogy mit gondolok egy adott könyvről (igaz, tőled még nem olvastam, de annyit dicsérnek, hogy előbb-utóbb muszáj lesz:)), illetve ettől nem lesz senki kevésbé szimpatikus. Arra nem is gondoltam volna, hogy a kiadó kéri, hogy angolszász hangzású nevet válassz, ez érdekes.
VálaszTörlés