Augusztusi zsákmány

Tudom, közhely, de mégis le kell írnom, hogy ez a nyár annyira gyorsan elszáguldott mellettem, hogy fel sem fogtam, hogy holnap már szeptember. Mondjuk még pár napig 30 fok felett van a hőmérséklet, szóval nem paplanba csavarba búcsúztatom még a meleget, sőt, csak ventilátor mellett tudok megmaradni a lakásban.



Az augusztusi beszerzéseim nem valami izgalmasak, ugyanis egyetlen könyvet sem vettem, csak Amadea barátnémtól kaptam meg Naomi Novik Ezüstfonását a szülinapomra, aminek nagyon örülök. :) Néha eszembe jutott, hogy de jó lenne venni valamit, aztán ez valahogy mindig elmúlt, meg most jobban motivál az, hogy az itthoni olvasatlan könyveket fogyasszam. A várlólista-csökkentéssel is elég jól állok például, már a nyolcadik könyvet olvasom, szerintem idén végre teljesíteni is fogom.

Az augusztus egészen olvasós hónapra sikeredett, ahogy reméltem, hat könyvet sikerült befejeznem. Először is Karin Tidbeck novelláskötetét olvastam el, a Rénszarvashegy és más történetek a peremlétről egy elég nyugtalanító, furcsa kötet, bár nálam nem érte el Veres Attila szintjét. Mondjuk ennek az is lehet az oka, hogy a magyar flórklórt jobban ismerem, mint a skandinávokét. 
A döröskei nyaralásomon kezembe került egy újabb kuflik kötet, amin jól szórakoztam. Tudom, sokan, furának tartják Dániel András meséit, de én jókat nevetek rajtuk. Ezalatt a nyaralás alatt még elolvastam Victor LaValle-tól a Fekete Tom balladáját, ami kellemes csalódás volt. Ha nem is életem olvasmánya, de egynek határozottan nem volt rossz.
Moskát Anitától az Irha és bőrt még július utolsó napján kezdtem el, de a 90%-át augusztusban olvastam el. Nem csak azért olvastam két hétig, mert 610 oldal, hanem mert hagyni akartam érlelődni, ülepedni magamban a történetet. Abszolút a hónap, de valószínűleg az év egyik legjobbja is. 
Alessandro Barricotól a Mr. Gwyn várólista-csökkentős olvasás volt, és bár nagyon berántott a hangulata, maradéktalanul nem vagyok elégedett vele. Talán ez a Baricco tetszett eddig a legkevésbé, mégis úgy döntöttem, szeretném az egész eddigi életművét elolvasni.
De nem ez volt a hónap legnagyobb csalódása, hanem sajnos Sally Rooney-tól a Normális emberek. Annyira vágytam erre a könyvre, annyira reméltem, hogy jó lesz, de sajnos nem tudtam megszeretni. Ettől még a 21. Század Kiadónak továbbra is rettentően színvonalasak a kiadványai, egy élmény kézbe venni őket.
Még Terry Prattchettől A mágia színébe kezdtem bele, ez a nyolcadik váróslistacsökkentős könyvem, de erről majd szeptemberben mesélek bővebben.

A döröskei tó

Azt kell mondjam, az augusztus hónapom igazán jól sikerült. Az öt hétvégéből 3 hétvégén elutaztam, sokat találkoztam barátokkal, nagyon tartalmas heteim voltak. Bár a munkahelyen egy nagyon nehéz időszakon vagyunk túl, aminek talán még nincs teljesen vége, a munkán kívüli dolgok kárpótoltak ezért. 

Az ősz pedig nagyon izgalmasnak ígérkezik, jövő héten Olaszországba utazom, valamint vár még rám Németország és a Tátra is. Eközben beindul az élet a könyvkiadóknál, valamint újra lesznek olyan könyves események, mint az Olvasás éjszakája vagy a Margó Fesztivál. Szóval részemről jöhet az új évszak!

A többiek havi zárása:
Dóri
Pupilla
Nikkincs
Amadea
Heloise

Megjegyzések

  1. Tényleg tartalmas hónap volt, örülök, hogy sok volt a kikapcsolódás, ami a munkahelyi nehézségeket kompenzálta picit.
    Nahát, érdekes, nekem a Mr. Gwyn a top Bariccotól. Sajnálom hogy annyira nem varázsolt el, mint engem. A Háromszor hajnalbant érdemes utána olvasni!
    A Normális emberekbe én is belekezdtem a nyáron, de botrányosan unalmas volt az első fejezet, szóval én levettem mindenféle listámról. :/
    Hajrá a vcs-vel, és jó utat Olaszországba! :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi :)
      A Háromszor hajnalbant mindenképp szeretném olvasni.
      Örülök, hogy nem csak én vagyok így vele.
      Köszönöm. :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy 2023-as évzárás

Lois Lowry: Az emlékek őre

A nagy 2022-es évzárás