2019. február 22., péntek

Alapművek, divatkönyvek - kínos-e, ha nem olvastad?

Az a megtiszteltetés ért, hogy a Témázós csapat meghívott engem, hogy csatlakozzak a mostani témájukhoz, ami a Kínos vallomások - kimaradt "alapművek" vagy épp divatkönyvek címet viseli. Mivel érdekel ez a kérdéskör, úgy döntöttem, csatlakozom és megírom a véleményemet.

Először is szögezzük le, hogy szerintem senkinek nem kell szégyellnie magát, ha valamit olvasott vagy éppen nem olvasott. Én bevállalom, hogy 20 éves koromban olvastam az Alkonyat-tetralógiát és szerettem a könyveket, még ha ma már nem is venném kézbe őket újra. Az ember ízlése változik, és attól még, hogy valami nem népszerű vagy trendi fikázni, nem szégyen, ha te szereted vagy olvastad.

A világ top 10 legolvasottabb könyve
De először beszéljünk az alapművekről! Igazából szerintem ez mindenkinek mást jelent, attól is függ, hogy szépirodalomról vagy zsánerirodalomról beszélünk, de még az önsegítő könyvek világában is más számít alapnak. Persze sokan az iskolai kötelezőkről gondolják azt, hogy azokat tényleg mindenképp mindenkinek olvasnia kell.
Részemről a kötelezők nagy része megvolt, de kevésnél érzem azt, hogy gáz lenne, ha kimaradt volna. Inkább azt mondanám, hogy sajnálnám, ha például nem olvastam volna az Anna Kareninát vagy a Vörös és Feketét, mert ezeket például őszintén szerettem. Számomra a kötelezők olvasásának még annyi értelme volt, hogy képet kaptam, mi az, ami fekszik nem, és mi nem, valamint a gimnáziumi érettségin megdicsértek a választékos beszédemért, amit azért részben ezeknek a műveknek köszönhetek.

Viszont például sokak számára alapműnek számít a Gyűrűk Ura, vagy A Mester és Margarita, ezek nekem teljesen kimaradtak, és úgy vagyok velük, hogy majd egyszer talán elolvasom őket. Amivel viszont nagyon sokat szoktam találkozni, az az, hogy az emberek valahogy úgy gondolják, hogy amiket ők alapműnek gondolnak, azokat másik is biztosan olvasták már. Többször volt, hogy beszélgetés közben előjött egy könyv, én meg közöltem, hogy nem olvastam, amin a másik ember meglepődött, mert ő úgy gondolta, én azon már régen túl vagyok. De talán ez mindannyiunkban működik, főleg, ha mondjuk egy hasonló korú molytársunkkal beszélgetünk, feltételezzük, hogy ugyanazokat a műveket vettük már a kezükbe.

Ami a divatkönyveket illeti, itt nincs olyan állandóság, mint a kötelezők terén. Trendek jönnek-mennek, ha belegondoltok, 15 éve a történelmi könyvek mentek nagyon, 10 éve a vámpíroknak volt divatja, pár éve a YA és NA könyvek vitték a piacot. Persze ezek részben fennmaradnak, de már nem akkora tömegben, mint a divathullám elején. 
Én ebben a kategóriában abszolút nem érzem azt, hogy kínos lenne, ha nem olvastál valamit. Inkább az emberben egyfajta "kimaradás" érzése lehet. Például ha nem olvastad vagy láttad a Harry Potter, rengeteg internetes mémet, utalást nem fogsz érteni. De ugyanezt elmondható például a Trónok harcáról vagy olyan regényekről, amelyek szélesebb körben ismertek lesznek. 
Szerintem ezeknél csak az kéne számítson, hogy érdekel-e az adott téma vagy sem. Ha utálod az erotikus könyveket, felesleges elolvasnod a Szürke ötven árnyalatát, ha nem bírod a fantasy-t, miért olvasnád a Trónok harcát, ha pedig az életmódkönyvek nem neked valók, valószínűleg kár a kezedbe venned Marie Kondo vagy Elizabeth Gilbert könyveit. Persze ez sincs kőbe vésve, hiszen lehet, hogy pont egy ilyen felkapott könyv fogja meghozni valaki kedvét ahhoz, hogy egy adott műfajba sokkal jobban beleássa magát, amit még nem ismert.

Én a divatos könyveknek azt a pozitívumát látom, hogy egyrészt az olvasás általuk fókuszba kerülhet, és nem kell már azt érezned, hogy kínos az, hogy egyáltalán olvasol. A másik az, amit fent is említettem, hogy új műfajokkal, új történetekkel ismerkedhetsz meg. Mondjuk én azt is meg tudom érteni, akik kimondottan irtóznak az ilyen könyvektől, mert túl felkapottak lesznek, túl sokat beszélnek róla. De azért nem kell bezárkózni az elefántcsonttoronyba sem, ha úgy érzed, valami érdekel, csak azért ne mondj le róla, mert sokan olvassák. És az ellenkezője is igaz, neked nem kell felülnöd a "hype-vonatra", ha valamit abszolút nem érzel a magadénak.

Azért néha így érzem magam :D

Részemről nem tagadom, hogyha valamiről sokat beszélnek, vagy még inkább ha olyanok beszélnek róla, akiknek adok a véleményére, akkor könnyen lehet, hogy el fogom olvasni. Legutóbb például a sok pozitív ajánlás hatására A tél jegyeseit vettem meg, remélem nem fogok befürödni vele. De ha belegondolok, nekem is jól esik, mikor valaki azért vesz egy művet a kezébe, mert én dicsértem. Ráadásul nem minden divatkönyv feltétlenül gagyi, lehet köztük is simán gyöngyszemeket találni, amelyekért méltán rajonganak sokan. Ha meg rosszat fogunk ki, akkor persze szívjuk a fogunkat, de az sem árt viszonyítási pontnak, hogy tudjuk, mi az, amit szeretünk, és mi az, amit inkább elkerülünk.

A többiek is témáznak:
Dóri
Nikkincs
Anett
Pupilla
Absractelf
Nima

Utóvéd, avagy a később csatlakozók:
Sister
Mandi
Vicky

6 megjegyzés:

  1. Ezek a meglepődések, hogy valaki valamit nem olvasott, amit a másik úgy gondol, hogy kellett volna, azért is furák, mert mintha valami idővonal szerint működnének az emberek fejében. Te is ennyi idős vagy, akkor te is így haladtál sorban a "fontos" könyvekkel? -.-' Fura.

    Tök érdekes megfigyelni a népszerű könyvek trendjeit is. Tényleg milyen sok történelmi volt egy időben! Aztán teljesen elbitorolták a reflektorfényt a vámpírok, majd a mindenféle pararománcok.
    Engem egyébként nem zavart korábban sem, hogy mondjuk nem értettem a Trónok harcás mémeket, mert akkor épp nem érdekelt. Aztán mégis érdekelni kezdett, megnéztem, meg egyet el is olvastam, azóta értem őket, de biztos nem hagyott volna bennem olyan érzést, hogy "kimaradtam-lemaradtam". Ez a FOMO (fear of missing out) egyébként is egy érdekes pszichológiai jelenség, bár inkább a social mediára vonatkoztatva szokták pedzegetni - úgy látszik van ennek könyves verziója is! :D Néha szerintem emiatt hörcsögösködünk, és gyűjtünk be néhány olyan új könyvet is a pillanat hevében, amit amúgy nem kéne... Mert különben lemaradunk...

    Fú, én is hányszor érzem így magam, mint a néni a képen! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, érdekes, hogy sokan hiszik, hogy vannak könyvek, amiket X idős korra már mindenki olvasott.

      Igen, aztán ugye jött az erotikus láz, talán az még most is tart.
      Teljesen igazad van, a FOMO lassan mindenhova begyűrűzik, gondolom ez olyan, minthogy régen mindenki nézte az aktuális menő sorozatot a tévében, mert tudta, hogy holnap mindenki erről beszél majd a munkahelyen meg a suliban.

      Sajnos én is éreztem már így. :D

      Törlés
    2. Fura koncepció! :D
      Az erotikus irodalmat vajon mi váltja majd a sorban?

      Igen, hasonló lehetett régen a FOMO, bár szerintem a mostani sokkal erőteljesebb és dominánsabb az életünkben, mint a sorozatnézések voltak régen.

      Törlés
    3. Jó kérdés, meglátjuk majd, mi lesz az új trend. :)
      Persze, akkor még sokkal kevesebb területe volt a FOMO-nak, ma meg már sokkal több.

      Törlés
  2. Remélem, hogy A tél jegyeseit gyöngyszemként fogod megélni, én is a többiek ajánlása miatt olvastam el, és nem okozott csalódást! De amúgy tök jól leírtad a trendeket (de ezt megbeszéltem személyes is). A vámpíros könyveket én anno halomra vettem, mert érdekeltek és mert szerettem a témát, de itt is találtam nagyon jó, kevésbé jókat és nagyon gagyikat is. HA valami nagyon fel van hypeolva, akkor hígul az a zsáner. Most az erotikus és krimi piac pörög nagyon, és persze vannak itt is kakukktojások, és rossz könyvek, de amíg van aki szereti ezeket, és tetszik nekik addig nincs baj :)

    Amúgy ez a FOMO érdekes felvetés, én is érzem magamon, hogy sokszor azért veszek meg egy könyvet, mert nagyon menő, trendi, de közben nem biztos, hogy később érdekelni fog, amikor sort kerítek rá. Amúgy szerintem az életkornak nincs jelentősége a könyvek miatt, én hiába vagyok 32 nem olvasom olyan könyveket, amit a tipikus női magazinok ajánlanak nekem, pedig az lenne az én korosztályom, mégsem tetszenek az ajánlott könyvek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is remélem. :) Persze, de rossz könyveket sajnos bármilyen műfajban ki lehet fogni.
      Szerintem ezt amúgy nehéz belőni, kinek mit "kéne" olvasni egy adott korban, mert ez teljesen függ a személyiségtől és az érdeklődési körtől is. Mondjuk magamon azt érzem, hogy egy YA könyv nem tud már annyira megmozgatni, mert mások a főhős problémái, gondolatai, nem tud már annyira érdekelni.

      Törlés