Január, az olvasós hónap

Annyira boldog vagyok, hogy ezt leírhatom: januárban minden nap olvastam! Gondolom sokaknak ez nem nagyon dolog, de főleg a járvány óta sok olyan napom volt, amikor csak a netezés és a sorozatnézés ment, szóval én ennek most nagyon-nagyon örülök.

Beszerzések



Mindössze két könyvet szereztem be, de ezeket legalább tényleg nagyon szerettem volna. Sokszor ott voltam, hogy rendelek pár Helikon-zsebkönyvet vagy ezt-azt akciókból, de aztán vártam egy kicsit, hogy lássam, ténylegesen mire is vágyom.
Végül a Menő macskákat antikvár példányként rendeltem meg, de szinte vadiúj volt. Már el is olvastam, irtó cuki, megérte megvenni. Almási Kittitől a Ki vagy te? pedig a Libertine könyvesboltból jött velem.

Olvasások

Januárban hét könyvet sikerült befejeznem, ráadásul ebből az egyik a 720 oldalas J. D. Baker volt, a Szíved helyén sötétség, amiről készülök külön posztot is írni. Előtte még az év első olvasmánya a Hol vagy, Madison Culver lett, ami még tavalyról csúszott át. Rene Denfeld ezen könyve majdnem ugyanannyira tetszett, mint Az elvarázsoltak.
Megismerkedtem végre eredetiben az Andersen mesékkel is, majd jött Baker, aztán egy éles váltással pedig Zafóntól a Mennyország fogságában, ami visszaadta a hitem az Elfeledett Könyvek Temetőjébe-sorozattal kapcsolatban. Lily Brooks-Daltontól Az éjféli égbolt láttam, hogy nem mindenkinek tetszett, engem pont jókor talált meg, nagyon bele tudtam süppedni a hangulatába.
Ezután jött a cukiságomba Menő macskák, majd pedig az első Almási Kitti könyvem, a Bátran élni, amit biztos újra fogok még olvasni. Kittinek eddig csak videóit láttam, meg talán rövidebb írását olvastam, de ebben a könyvben ugyanannyira szimpatikus volt, mint azokban. Végül még A teamesternő könyvét kezdtem el, de azt már csak most februárban fogom befejezni. 
Ráadásul az Andersen-mesék, a Zafón és A teamesternő is várólista-csökkentős, szóval ezzel is elég jül sikerül haladni így az év elején.

Filmek és sorozatok

Január elsején az évet A Manderley-ház asszonya új feldolgozásával kezdtem. Az eleje nagyon tetszett, de a többi része kicsit csalódást okozott, a színházi darab és a könyv marad továbbra is a kedvenc. 

Sorozatokból nem meglepő módon a Bridgerton családot egyedül néztem meg, két nap alatt le is daráltam. Nem fogja megváltani a világot, de imádtam a kosztümöket, a látványt, a zenéjét, én baromi jól szórakoztam rajta. 
A barátommal folytattuk és be is fejeztük az Alien Worlds sorozatot, ami nem hagyott különösebben mély nyomot bennem. Megnéztünk egy rés Explainedet is, ezeket mindig akkor vesszük elő, mikor nem vágyunk semmi hosszabbra. Ami pedig egyértelműen a hónap sorozata lett nálunk, az az A Perfect Planet, David Attenborough friss, ropogós sorozata. Talán még jobban szerettem, mint az Our Planetet, csodálatosan mutatja be Földünk tökéletes felépítését, és azt is, az ember miként zavar be ebbe. Szerencsére rengeteg pozitív példát is hoz, így nem hoz le teljesen az életről.
Végül még belekezdtünk History of Swear Words-be, a barátom egy rész után azt mondta, ő ebből nem kér, én még gondolkodom, folytassam-e egyedül.

Milyen hónap volt a január?


Hosszú. Tudom, ez közhely, de számomra amúgy is a január az év legnehezebb hónapja szokott lenni, amin örülök, ha átvonszolom magam. Azért ez most nem volt teljesen így, voltak dolgok, amik nagyban javították a hangulatomat, de így is voltak hullámvölgyek. Azt látom körülöttem, hogy mostanra mindenki belefáradt a korlátozásokba és várja a szabadságot, ami ki tudja, mikor jön el újra. 
Amik nekem most segítettek, az a rendszeres olvasás, a jóga, a társasozás, és az a két kis városnézés, amin barátokkal voltam Székesfehérvárott és Zsámbékon. Ezekből igyekszem töltődni a hétköznapokban. 
Könyves téren két dolgot tudok még kiemelni, az egyik hogy online részt vettem Ken Liu Az istenekkel nem lehet végezni című könyvének a Próza Nostra szervezte bemutatóján, valamint sikerült végre eljutnom a Libertine Könyvesboltba. Nagyon kis picike, de barátságos hangulatú hely, érdemes ellátogatni.

Februárra nincsenek túl nagy terveim, szeretném azokat a dolgokat folytatni, amiket eddig is szerettem, valamint el fogunk menni a Balatonhoz kicsit kikapcsolódni, azt már nagyon vágyom. Aztán lassan már itt a tavasz, az egyik kedvenc évszakom, felőlem jöhetnek a virágok, a meleg, a pasztell színek és a jó kis könyvmegjelenések!

Megjegyzések

  1. Szerintem igenis legyél büszke arra, hogy minden nap jutott időd az olvasásra, meg is lett az eredménye! :) Ráadásul három VCS, wow, hasítasz!

    A Libertine könyvesboltba én is nagyon szeretnék ellátogatni, olyan kis kuckós helynek tűnik a képek alapján. Zsámbékon pedig még sosem jártam, de egyszer oda is szívesen kiruccannék egy kirándulás erejéig!

    A Perfect Planet nálam is abszolút listás, alig várom, hogy mi is megnézzük! :)

    VálaszTörlés
  2. A szürke januárból kihoztad a maximumot! Sokféle könyvet olvastam, majd várom a Szíved helyén sötétségről a posztod!
    A Libertine egy bakancslistás pont, remélem meg tudjuk nézni együtt! :)
    A Vcs-khez gratu, nagyon produktív volt az olvasós hónapod!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekszem hamarosan megírni a posztot róla.
      Én is bízom benne. :)
      Köszönöm. <3

      Törlés
  3. Wow, szuper, hogy minden nap jutott idő olvasásra, ügyes vagy! A beszerzésben mértékletes voltál, az olvasásban meg hasítottál, legjobb kombó! :D
    A menő macskák nekem is megvan, nagyon szép, cuki kis olvasmány, illetve Kitti új könyve is, csak azt még nem olvastam.
    Bocsi, hogy szólok, de nem tudom elnézted-e, vagy mindig véletlen írod el, de J.D. Barker a szerző, nem Baker.
    Bridgertont én is egyedül néztem, és két nap alatt daráltam le, és tulajdonképpen tökre az a véleményem, mint neked, nem egy akkora valami, de kellemes, és mindenkit így rántott be. Azért elképesztő összességében a nézettsége. :O
    A Libertine tényleg kis hangulatosnak tűnik a képeid alapján, majd remélem én is megcsodálhatom élőben.
    A Hol vagy Madison Culvert én is tervezem, jó olvasni, hogy majdnem annyira szeretted, mint Az elvarázsoltakat (amit én tőled kaptam!!! :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. :) Most már merek büszke lenni rá. :)
      Kitti könyvére kíváncsi leszek, a Bátran élni tetszett.
      Áh, köszi! Vannak egyszerűen nevek, amit az agyam rosszul olvas elsőre, és utána folyton úgy olvasom és írom le...
      Igen, nagyon durva, de hát könnyen fogyasztható, ráadásul szerintem az emberek már nagyon látni akartak valamit, ami nem a halálba nyomasztja őket.
      Remélem együtt el tudunk majd menni a Libertinebe. ;)
      Én is remélem, hogy szeretni fogod! :)

      Törlés
  4. Szerintem igenis nagy dolog, ha minden nap tudtál olvasni! Úgyhogy a többiekhez csatlakozva: legyél rá büszke! :) Ó, és a Libertine könyvesbolt tényleg csodálatosnak és hangulatosnak tűnik - örülök, hogy eljutottál oda :)
    A Bridgerton engem még nem rántott be - a Dawson jobban leköt :D bár eddig csak egy részt láttam belőle, jónak tűnik, majd alkalomadtán folytatom, mikor már nem folyik ez a csapból is :D
    És mennyire rántott be titeket az Azul?
    Szuper olvasmányokkal teli februárt kívánok neked, drága Nita! Jusson ebben a hónapban is időd minden nap az olvasásra :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm neked is. :) Igen, és még halkan nagyon jó kis zene is szólt, szóval teljes az élmény a boltban. :)
      Engem is inkább a további részek szippantottak be. A Dawsonról pont most olvastam, amit írtál, annak idején egy-két részt láttam belőle, lehet belenézek. :) De most annyi jó dolog kerül fel a Netflixre, mindent is néznék. :D
      Az Azul nagyon tetszik nekünk, mondjuk én többször nyerek bennem, így a barátom nem mindig rajong érte. :D Meg most több társast is vettem, így felváltva játszunk vele, de az Azul Sintra is nagy kedvenc lett. :)
      Köszönöm, neked is viszont! :)

      Törlés
  5. És amit én olvastam: "(...)felőlem jöhetnek a virágok, a meleg, a pasztell színek és a jó kis könyvÉGETÉSEK." *arcpálma*
    Milyen a History of Swear Words? Az előzetesből nem jöttem rá.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem azok nem fognak jönni. :D
      Furcsa, nem tudtam eldönteni, hogy vicces akar lenni, vagy komolyan akarja venni magát. Szerintem nem fogom folytatni, nem vagyok annyira nagy Nicolas Cage rajongó sem.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gyertek hozzám könyvespolcot nézni!

A nagy 2020-as összegzés

Novemberi book tag