Január, az olvasós hónap

Annyira boldog vagyok, hogy ezt leírhatom: januárban minden nap olvastam! Gondolom sokaknak ez nem nagyon dolog, de főleg a járvány óta sok olyan napom volt, amikor csak a netezés és a sorozatnézés ment, szóval én ennek most nagyon-nagyon örülök.

Beszerzések

Mindössze két könyvet szereztem be, de ezeket legalább tényleg nagyon szerettem volna. Sokszor ott voltam, hogy rendelek pár Helikon-zsebkönyvet vagy ezt-azt akciókból, de aztán vártam egy kicsit, hogy lássam, ténylegesen mire is vágyom.
Végül a Menő macskákat antikvár példányként rendeltem meg, de szinte vadiúj volt. Már el is olvastam, irtó cuki, megérte megvenni. Almási Kittitől a Ki vagy te? pedig a Libertine könyvesboltból jött velem.

Olvasások

Januárban hét könyvet sikerült befejeznem, ráadásul ebből az egyik a 720 oldalas J. D. Baker volt, a Szíved helyén sötétség, amiről készülök külön posztot is írni. Előtte még az év első olvasmánya a Hol vagy, Madison Culver lett, ami még tavalyról csúszott át. Rene Denfeld ezen könyve majdnem ugyanannyira tetszett, mint Az elvarázsoltak.
Megismerkedtem végre eredetiben az Andersen mesékkel is, majd jött Baker, aztán egy éles váltással pedig Zafóntól a Mennyország fogságában, ami visszaadta a hitem az Elfeledett Könyvek Temetőjébe-sorozattal kapcsolatban. Lily Brooks-Daltontól Az éjféli égbolt láttam, hogy nem mindenkinek tetszett, engem pont jókor talált meg, nagyon bele tudtam süppedni a hangulatába.
Ezután jött a cukiságomba Menő macskák, majd pedig az első Almási Kitti könyvem, a Bátran élni, amit biztos újra fogok még olvasni. Kittinek eddig csak videóit láttam, meg talán rövidebb írását olvastam, de ebben a könyvben ugyanannyira szimpatikus volt, mint azokban. Végül még A teamesternő könyvét kezdtem el, de azt már csak most februárban fogom befejezni. 
Ráadásul az Andersen-mesék, a Zafón és A teamesternő is várólista-csökkentős, szóval ezzel is elég jül sikerül haladni így az év elején.

Filmek és sorozatok

Január elsején az évet A Manderley-ház asszonya új feldolgozásával kezdtem. Az eleje nagyon tetszett, de a többi része kicsit csalódást okozott, a színházi darab és a könyv marad továbbra is a kedvenc. 

Sorozatokból nem meglepő módon a Bridgerton családot egyedül néztem meg, két nap alatt le is daráltam. Nem fogja megváltani a világot, de imádtam a kosztümöket, a látványt, a zenéjét, én baromi jól szórakoztam rajta. 
A barátommal folytattuk és be is fejeztük az Alien Worlds sorozatot, ami nem hagyott különösebben mély nyomot bennem. Megnéztünk egy rés Explainedet is, ezeket mindig akkor vesszük elő, mikor nem vágyunk semmi hosszabbra. Ami pedig egyértelműen a hónap sorozata lett nálunk, az az A Perfect Planet, David Attenborough friss, ropogós sorozata. Talán még jobban szerettem, mint az Our Planetet, csodálatosan mutatja be Földünk tökéletes felépítését, és azt is, az ember miként zavar be ebbe. Szerencsére rengeteg pozitív példát is hoz, így nem hoz le teljesen az életről.
Végül még belekezdtünk History of Swear Words-be, a barátom egy rész után azt mondta, ő ebből nem kér, én még gondolkodom, folytassam-e egyedül.

Milyen hónap volt a január?

Hosszú. Tudom, ez közhely, de számomra amúgy is a január az év legnehezebb hónapja szokott lenni, amin örülök, ha átvonszolom magam. Azért ez most nem volt teljesen így, voltak dolgok, amik nagyban javították a hangulatomat, de így is voltak hullámvölgyek. Azt látom körülöttem, hogy mostanra mindenki belefáradt a korlátozásokba és várja a szabadságot, ami ki tudja, mikor jön el újra. 
Amik nekem most segítettek, az a rendszeres olvasás, a jóga, a társasozás, és az a két kis városnézés, amin barátokkal voltam Székesfehérvárott és Zsámbékon. Ezekből igyekszem töltődni a hétköznapokban. 
Könyves téren két dolgot tudok még kiemelni, az egyik hogy online részt vettem Ken Liu Az istenekkel nem lehet végezni című könyvének a Próza Nostra szervezte bemutatóján, valamint sikerült végre eljutnom a Libertine Könyvesboltba. Nagyon kis picike, de barátságos hangulatú hely, érdemes ellátogatni.

Februárra nincsenek túl nagy terveim, szeretném azokat a dolgokat folytatni, amiket eddig is szerettem, valamint el fogunk menni a Balatonhoz kicsit kikapcsolódni, azt már nagyon vágyom. Aztán lassan már itt a tavasz, az egyik kedvenc évszakom, felőlem jöhetnek a virágok, a meleg, a pasztell színek és a jó kis könyvmegjelenések!