És mondd csak, te mikor olvasol?
A Témázás csapata novemberben azt a kérdést járta körbe, hogy kinek mikor jut ideje az olvasásra. Úgy döntöttem, én is csatlakozom a lányokhoz, mert szerintem ez egy olyan téma, ami mindig újra és újra felmerül egy könyvmoly életében.
Ugye vannak ezek a frázisok, hogy mindenkinek arra van ideje, amire időt szán, amit szeretsz, úgyis belefér az életedbe stb. Ezekkel részben egyetértek, részben viszont tényleg lehet olyan időszak az ember életében, amikor tényleg nem tudsz a hobbijaidra annyi időt szánni, mint amennyit szeretnél. Vagy ami nálam gyakrabban előfordul, hogy egyszerűen erőm nem marad már az olvasásra, mikor végre időm lenne is.
Én leggyakrabban reggel és este olvasok, ugyanis reggel sokat utazom a munkahelyemre, és ha szerencsésen le tudok ülni, akkor egy fél óra is jut akár ilyenkor a könyvemre. Valamint este, amikor hazaértem, megcsináltam mindent, amit aznap akartam, akkor szoktam még elővenni az aktuális olvasmányom. Na és ilyenkor tud az leginkább közbeszólni, hogy van-e még erőm ténylegesen az olvasáshoz. Sajnos vannak olyan napok, amikor egészen egyszerűen csak a telefonomat van agyam görgetni, még ha tudom, hogy az időrabló tevékenység, de valamikor ez kapcsol ki.
Viszont mostanában elkezdtem törekedni rá, hogyha nagyon fáradtnak érzem magam, akkor is legalább egy fejezetet olvassak el, mert utána mindig rájövök, hogy ez milyen jól is esett, és még könnyebben el is alszom. Míg ha internetezek lefekvés előtt, akkor nagyon sokáig tud még pörögni az agyam.
Novemberben beszereztem Szabados Ági olvasónaplóját, amely december 1-jétől indul, és olvasásmérőt is tartalmaz, amit egyelőre szorgalmasan töltögetek. Nagyon remélem, hogy ez is egyfajta motivációt fog nekem jelenteni, hogyha pár oldalra is, de igenis vegyem kezembe a könyvemet a fárasztóbb időszakokban is.
Egyébként érdekes, hogy tőlünk, könyvmolyoktól kérdezik csak meg, mikor jut időnk a hobbinkra. Nem szokták megkérdezni például a sorozatfüggőktől, hogy mikor jut időd sorozatot nézni? Vagy a metálrajongóktól, hogy mikor jut időd koncertre járni? Furcsa, hogy ez mindig az olvasáshoz kapcsolódik, és valahogy az a sejtésem, hogy akik ezt megkérdezik, sokszor lelkifurdalásuk van, hogy ők maguk nem olvasnak, és a legkönnyebb ezt az időhiányra fogni. Persze tudom, hogy van, aki tényleg krónikus időhiányban szenved, mert a család-munka-háztartás-barátok mellett kell még a hobbikra is időt szakítani.
Ahogy többen is írták, az olvasás tényleg szenvedély és egy szuper kikapcsolódási mód. Az olvasás mellett nehezebben kalandozik el a figyelmed, nem jár ezer fele az agyad, csakis arra koncentrálsz, ami a lapokon szerepel. Olyankor nem nyomasztanak a számlák, az idióta főnök vagy más napi gondok, csak te és a könyved vagytok. Az egyik legjobb stresszoldó tevékenység besétálni egy másik világba a lapokon keresztül.
 |
| Forrás |
Szerintem az a legfontosabb, hogy az ember felállítsa a saját kis prioritási listáját, hogy mi az, ami bele kell férjen az életébe, és mi az, ami elhagyható, mi az, amivel időt tud felszabadítani. Meg hogy éppen egy bizonyos időszakban éppen mire van szüksége a lelkének. Télen kevesebb jobb dolog van, mint bebújni a vastag paplan alá és csak olvasni úgy, hogy maximum csak a bal oldalamról fordulok át a jobbra és ki sem kelek egy-két órán át.
Meséljetek, és ti mikor olvastok?
A többiek bejegyzése a témában:
De jó hogy csatlakoztál!
VálaszTörlésHmmm és tényleg érdekes ez, amit írsz hogy ezt a kérdést valahogy tényleg csak az olvasással kapcsolatban kapja meg az ember. Hogy "mikor van időd ennyit Facebookozni?" vagy "hogy van időd ennyit tévézni?" valahogy sose hallani ilyesmit :D Bár én ritkán hallok ki ebből a kérdésből bűntudatot, akik eddig kérdezték tőlem, az mind inkább számonkérő kérdés volt. Bár szerencsére egy kezemen meg tudom számolni, hányszor jött ez velem szembe.
Tényleg érdekes lenne kicsit utána gondolni, hogy az olvasás vajon miért számít sokak szemében luxushobbinak.
Igen, tényleg mintha valami luxushobbi lenne, pedig még jacht sem kell hozzá. :D
TörlésSzupi, hogy csatlakoztál! Imádom ilyenkor a dínós képeidet. :D
VálaszTörlésNem is csak az időhiány, vagy a fáradtság szabhat gátat amúgy az olvasásnak, hogy mindig minden körülmények közt beleférjen, hanem a gondolataink is. Azért ha valami nagyon-nagyno lefoglalja az ember agyát, nehéz élethelyzetben van, mindig nehezebb időt szakítani is, ez így van. Ilyenkor is tudnál időt szakítani csak az idő paramétert tekintve, dehát annyi más - testi-lelki - paraméter is van még... Szóval teljesen egyetértek azzal, amit az elején írtál.
Az olvasásmérő tök jópofa, bullet journalekben korábban is láttam már. És motiváló is tud lenni, valóban. :)
Érdekes felvetés, de tényleg igaz, hogy más hobbinál nem vetődik fel ennyiszer a kérdés, hogy hogy jut rá időd. Lehet az horgolás, vagy akár edzések, koncertek, bármi, mindig csak az olvasás van így kipécézve. Én gyanítom a statikus mivolta miatt... Valahogy mindig "kinézik" azt, ha le tudsz ülni és nyugiban vagy... Mintha fájna mindenkinek, hogy neked van erre lehetőséged, mintha ez luxus lenne... Ez a felgyorsult világ miatt is van szerintem. De lehet, hogy valóban van benne lelkifurdalás is, hogy nekik ez nem megy, nem csak irigység, vagy hitetlenkedés. (De őszintén szólva szerintem is inkább számonkérő az egész, ahogy Heloise írja)
" Az olvasás mellett nehezebben kalandozik el a figyelmed, nem jár ezer fele az agyad, csakis arra koncentrálsz, ami a lapokon szerepel. Olyankor nem nyomasztanak a számlák, az idióta főnök vagy más napi gondok, csak te és a könyved vagytok. Az egyik legjobb stresszoldó tevékenység besétálni egy másik világba a lapokon keresztül." Jaj ez nagyon jó rész lett, és tudod mi jutott róla eszembe? A Nike reklám szövege, amit Helen Hunt mond a Mi kell a nőnek? filmben! :D Láttad?
Köszi, odavagyok ezekért a dínós képekért, nem tagadom. :))
TörlésIgen, jól írod, ha az embernek nagyon pörög valamin az agya, sokkal nehezebb kikapcsolni.
Remélem nekem is motiváló lesz. :)
Igen, mintha az, hogy nyugodtan van időd valamennyit ülni, már luxusnak számítana... Pedig tényleg sokszor mi tévénézés helyett csináljuk (nekem nincs is tévém), vagy én sokat olvasok mostanában tömegközlekedésen.
Hú, a Mi kell a nőnek?-et szerintem régen láttam, nem emlékszem erre, de majd jól újranézem. :)
Tényleg nagyon érdekes ez a témafelvetés: vajon miért mi kapjuk a legtöbb lesújtó pillantást? És azt hiszem, leginkább azért, amit PuPi is írt: ez egy nagyon kiváltságos hobbinak számít, hiszen a mai rohanó világban inkább szórakozni járnak az emberek, mintsem kicsit lelassulva bekuckózni egy jó könyvvel. Épp ezért olyan szimpatikus számomra Szabados Ági és Ott Anna :) tevékenysége, mert mindketten elfoglalt életet élnek, mégis tudnak időt szakítani rá. Szóval bizonyos esetben mégiscsak igaznak bizonyul ez az elcsépelt frázis...
VálaszTörlésIgen, azt sem kérdezik meg az emberektől, hogy hogy van idejük bulizni. Meg én megértem, hogy sokan a család mellett kevésbé érnek rá, de azért úgy látom, hogy ahol van egy segítő férj például, meg egy segítő család, azért akkor is lehet és jó is, ha az ember olvas.
Törlés