2018. április 16., hétfő

Könyvfesztiválos kívánságlista

Az áprilist nem csak azért szoktam várni, mert akkor már végre eljön a tavasz és nem kell fagyoskodni, hanem a Könyvfesztivál miatt is. Az idei április 19-től április 22-éig kerül megrendezésre, szokás szerint a Millenárison. Rengeteg érdekesebbnél érdekesebb beszélgetés és dedikálás várható, valamint a könyvkiadók ilyenkorra szokták tartogatni a legtöbb és legérdekesebb megjelenéseiket. Ezek közül válogattam most ki azokat, amelyek engem érdekelnek.

Ken Liu: A papírsereglet és más történetek (Agave Könyvek)
Még egy régebbi Metagalaktikában volt szerencsém ázsiai szerzők novelláit olvasni, amelyek nagyon
különlegesek és kellően elborultak voltak. Ezért is várom kíváncsian Ken Liu kínai szerző kötetét, remélem, nem kell majd csalódnom.
Fülszöveg: A ​kínai származású Ken Liu a generációjának az egyik legeredetibb, legkülönlegesebb és legelgondolkodtatóbb novellistája. Az írásai rendre rámutatnak a varázslatosra a hétköznapi dolgokban. A papírsereglet és más történetek e kivételes tehetségű szerző legjobb műveit gyűjti össze az évtizedből.
Egy fiatal férfi a távoli jövőben a kultúrája és múltja végső megsemmisülése ellen küzd a Mono no aware című történetben, amiért 2013-ban odaítélték Liunak a Hugo-díjat. A papírseregletben egy varázslatos origami tigris döbbenti rá a főszereplőt, hogy a szeretet nem ismer határokat. Ez a novella volt az első az irodalmi díjak történetében, ami egyszerre kapta meg a Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjakat, és mindmáig sokan hivatkoznak rá, hogy szívszaggató végkifejlete a fantasztikumot egészen új módon ábrázolja. A Jó vadászatot! című ázsiai steampunk történetben az olvasó végigkísérheti a mágia különböző korokhoz való csodálatos alkalmazkodását. A kötet további részeiben is igazi műfajkavalkáddal találkozunk: egyaránt olvashatunk űroperát (Hullámok), Black Mirror-szerű disztópikus rémálmot (A visszatérő vendég) és szépirodalmi alkotást (A betűmágus), illetve a mágikus realizmus és az időutazás segítségével Kína történelmébe is betekintést nyerhetünk (Aki lezárta a történelmet).
A kötetet a megjelenése után 2017-ben Locus-díjjal tüntették ki.

Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa (Európa Kiadó)
Megérkezett az Elfeledett Könyvek Temetőjének negyedik része, amelynek az első részét, A szél árnyékát nagyon szerettem. Bár a többi részt még nem olvastam, de látatlanban is bizalmat szavazok Zafónnak, ennek a sorozatnak minden kötete kell!
Fülszöveg: Az Elfeledett Könyvek Temetője című regényciklus első része, A szél árnyéka 2001-ben jelent meg spanyolul. A sorozat hamar a kortárs irodalom élvonalába került, öt világrészen hódít. További darabjai az Angyali játszma, A mennyország fogságában és a Lelkek labirintusa. 
A Lelkek labirintusa az előzményekhez hasonlóan önmagában is megáll, hiszen „egy történetnek nincs se eleje, se vége, csakis bejáratai”. Az elbeszélő mesterien vezet végig bennünket az összes szereplő valamennyi megpróbáltatásán – nemcsak ebben a történetben, hanem az 1900-tól 1992-ig szőtt bonyodalmas história egészében is. Egyetlen fontos szálat sem hagy elvarratlanul. Ezúttal Daniel anyjának fájdalmas titkára is fény derül. A politika nagybani és kicsinyes játszmái, a dráma, a szerelem és a szakadatlan ármánykodás közt pedig a kellő pillanatban megcsillan a komikum: színre lép Fermín Romero de Torres. „Kópé ex machina.”
Carlos Ruiz Zafón Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író. 2014-ben a Penguin Classics kiválasztotta a világirodalom történetének huszonhat klasszikusát (az angol ábécé mindegyik betűjéhez egyet-egyet), és a Z-t A szél árnyéká-nak ítélte. Carlos Ruiz Zafón így Charles Dickens, Jane Austen, Marcel Proust és James Joyce társaságába került.
Az Elfeledett Könyvek Temetője mára egyetemes szimbólummá lett: az olvasás védőbástyája, az emlékezés záloga, menedék mindazok számára, akik hisznek a könyv által nyújtott teljességben.

J. K. Rowling: Az élet dolgai (Animus Kiadó)
Úgy gondolom, időnként szinte mindenkinek szüksége van rá, hogy lelket öntsenek belé, hogy
bátorítsák. J. K. Rowling a Harvardon elmondott beszédében erre vállalkozott, amivel akkora sikere lett, hogy végül könyv formájában is kiadták. Bár csak 80 oldal, igazán kíváncsi vagyok, mit is tanácsol Harry Potter megálmodója.
Fülszöveg: J. K. Rowling humorral és mély empátiával átszőtt beszédét – amelyet eredetileg a Harvard Egyetem végzős diákjaihoz intézett – nemcsak azoknak ajánljuk, akik most kezdik felnőttéletüket, hanem bárkinek, aki úgy érzi, fordulóponthoz ért, és szeretne kicsit szebben, bátrabban, szabadabban élni.
„Köszönöm – ezzel szeretném kezdeni. Nemcsak azért, mert a Harvard kivételes megtiszteltetésben részesített, hanem mert a gondolattól, hogy itt avatási beszédet kell mondanom, heteken át összeszorult a gyomrom, így sikerült fogynom egy kicsit. Duplán jól jártam! Most már nincs más hátra, mint mélyeket lélegeznem, a piros zászlókra hunyorognom, és meggyőzni magam, hogy a világ legnagyobb griffendéles találkozóján vagyok.”

Katherine Arden: A medve és a csalogány (Alexandra Kiadó)
Orosz mítoszok és népmesék? Vaszilisza nevű főhősnő? Fantasy? Ide vele! Akik olvasták, mind azt mondják, hogy egy igazán jól sikerült történetről van szó. Természetesen ez is egy trilógia első része, én mindenképp adok neki egy esélyt. Remélem elvarázsol.
Fülszöveg: Gyilkos ​szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé.
Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.
Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.

Sarah Andersen: Macskapásztor (Fumax Kiadó)
Azt kell hogy mondjam, hogy az idei Könyvfesztiválon a Fumax Kiadó hozza el számomra a
legérdekesebb megjelenéseket. Ezek közül az egyik Sarah Andersen képregény-gyűjteményének harmadik része, amelynek a cím azt sejteti, hogy itt minden a macskák körül fog forogni, amit én egyáltalán nem bánok.
Fülszöveg: Nem is olyan egyszerű az élet világhírű művészként! Rémisztő határidők, műkajás dobozok halmai a villogó monitor alatt és a kisállatok örökké gyarapodó hordája… ööö, mindegy – igazából ez mindennapos.
Sarah Andersen képregényeinek és rajzokkal ellátott személyes jegyzeteinek harmadik gyűjteményes kötete a korábbiakra jellemző szellemességgel és eleganciával nyújt túlélési tanácsokat a modern élet őrületéhez: a korán kelő emberek elkerülésén át az internetes trollok elleni védekezésig, egészen a nagytakarítás életre elenyésző hatást gyakorló haszontalanságáig. Ha minden kötél szakad és összeomlik körülötted a világ, készíts egy forrócsokit, számold a napokat halloweenig és öleld meg a remény bundás-bolyhos szimbólumát!
Sarah Andersen egy fiatal brooklyni illusztrátor. Épp azon dolgozik, hogy csökkentse a reggelente lenyomott szundik számát. Messze még a cél.

Neal Stephenson-Nicole Galland: A D.O.D.O. felemelkedése és bukása (Fumax Kiadó)
Ennek a könyvnek egyszerűen annyira agyament a fülszövege, hogy muszáj lesz megtudnom, az egész regény ilyen-e.
Fülszöveg: Könyvtár
„Kegyelmed ​az mennyeknek országába készűl, de lehet, hogy ott fele annyi se az csodáknak száma, mint az huszoneggyedik században.”
A mágia nem több, mint dajkamese gyermekeknek. Meg titkosügynököknek. 
Ugyanis a mágia nem létezik… 
Már.
Pucér vikingek túszejtő akciója a Walmart mirelit-osztályán, kormányszervekbe beépülő boszorkányok, a mágiától megfiatalodott magyar szépség, Kárpáthy Erzsébet – köszöntlek a világban, amit a D.O.D.O. adott nekünk!
Minden rendben volt, amíg Melisande Stokes nyelvész professzor le nem fordította a dokumentumokat, amelyek szerint a mágia igenis létező, működő jelenség volt 1851-ig. Meg is alakul a Diakrón Operációk Döntéshozó Osztálya, hogy építsenek egy szerkezetet, ami újra lehetővé teszi a varázslást, és annak segítségével többek közt az időutazást is.
A kormány azonban megvonja az anyagi támogatást, pedig az egyre nagyobbra duzzadó szervezet működtetéséhez pénzre van szükség. Sok pénzre. Ezt a múltban elrejtett, a jelenben kiásott ereklyék értékesítésével kívánják előteremteni. De ez nem olyan egyszerű, mint ahogy elképzelik. Mert ha belepiszkálsz a múltba, sosem tudhatod, mivé alakul a jövő…
Ez az egyedi, humorral és nyelvi leleménnyel átitatott fantasztikus regény a sokszorosan díjnyertes, és New York Times sikerlista-vezető Neal Stephenson műveire jellemző őrült komplexitást és ötletességet ötvözi Nicole Galland közvetlen, emberközeli stílusával.

Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit (Fumax Kiadó)
Csellengő gyerekek, akik amikor eltűnnek, valahova egészen máshova kerülnek át? Kíváncsi vagyok, mi sülhet ki ebből egy kisregény keretében. A borító ötcsillagos!
Fülszöveg: Eleanor ​West otthona csellengő gyerekek számára. 
Házalók, látogatók, vizsgálók kíméljenek!
A gyerekek hajlamosak eltünedezni, ha adja magát a lehetőség. Átlépnek a szekrény hátulján, becsusszannak egy tükörbe, beesnek a nyúl üregébe, vagy egy vén kútba, hogy aztán egy merőben más helyen bukkanjanak elő.
De a mágikus vidékek már semmi hasznát nem látják azoknak a gyerekeknek, akikből kifacsarták a csodát.
Nancy is utazott egyszer, aztán visszaküldték. Viszont mindaz, amit átélt a túloldalon… az ilyesmi megváltoztatja az embert. A West kisasszony gondjaira bízott gyerekek nagyon is meg tudják érteni. Ugyanis mindnyájan keresik a visszautat saját fantasztikus világukba.
Nancy érkezése azonban komoly változást hoz az Otthonba. Valamiféle sötétség ólálkodik a sarkok mögött, és amikor elszabadul a pokol, Nancy és újdonsült iskolatársai lesznek azok, akiknek a rejtély végére kell járnia.
Kerül, amibe kerül.

Meséljetek, Ti mit terveztek beszerezni?

3 megjegyzés:

  1. Óh, ez az orosz misztikus történet érdekes lehet, most ez is hozzáadódott az én listámhoz is :D Van pár egyezőségünk, de ez csak azt bizonyítja, hogy jó könyveket várunk! A Rowling könyvet én szeretném megsasolni majd, kell-e majd vagy sem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha bővítettem a listádat. ;) A Rowlinggal én is úgy vagyok, hogy megnézem magamnak élőben, aztán eldöntöm, kell-e.

      Törlés
    2. A Csalogányt nemrég olvastam angolul. Mindenképpen izgalmas, a stílusa elég igényes, de egy pár komolyabb kifogás miatt a folytatást valószínűleg kihagyom. A legfontosabb, hogy a főszereplőben semmi jellemfejlődés nem figyelhető meg, amire ellenpéldaként a Rengeteget hozhatnám fel, ahol a főszereplő "megérett" a végére. Lehet, hogy a folytatásban fog ez megvalósulni, nem tudom. Voltak valószerűtlenségek a vallásos részét illetően is, talán jobban el kellett volna mélyülnie az ortodox hagyomány tanulmányozásában (ez csak dokumentációs jellegű kifogás, nem zavarta a cselekményt).
      No de ettől függetlenül a férfi (vagy mi) főszereplő, a fagyos Morozko, ugyanúgy levett a lábamról, mint a Rengetegben Sarkan s elképzelhető, hogy miatta mégiscsak átlapozom kikapcsolódásként a trilógia többi részét is :)

      Törlés