Jon Sprunk: Az Árny fia
Az Árny fiában Caim, az árvává vált fiúból lett bérgyilkos kalandjait követhetjük Othirban, ahol a korrupció és a kapzsiság uralkodik mindenen. Caim nem átlagos bérgyilkos: képes beolvadni az árnyak közé, és Kit, a fehér hajú rejtélyes lány segíti őt, akit rajta kívül senki sem lát. Amikor egy összeesküvésnek köszönhetően Caim üldözőből üldözötté válik, minden emberi és emberfeletti képességére szüksége lesz, hogy mentse önmagát és a lányt, akit a Sors fintora sodor mellé.
Talán már a regény történetéből is kitűnik, hogy Jon Sprunk a tipikus fantasy elemeket gyúrja össze, és ez végigvonul az egész könyvön. Ez szerintem a regény legnagyobb gyengesége, hogy nem képes kilépni a sablonokból, ezért a nyájas olvasó mindvégig sejtheti, merre fog tartani a történet, és a csavarok sem ütnek akkorát, mint amekkorát üthetnének. Valahogy a karakterek is tipikusak: a megtört szívű bérgyilkos, aki bosszút esküszik, a szívtelen, a kapzsi, és a szintén csak bosszúra szomjazó főgonoszok, az elkényeztetett leányka, akinek nagyon gyorsan kell felnőnie.
Ami mégis megmenti a regényt, az az, hogy nagyon hangulatos, nagyon jó stílusban íródott, amit könnyű megszeretni. Mindamellett pedig, hogy a cselekmény kiszámítható, mégis magával tudnak sodorni Caim kalandjai, és kikapcsolhatunk a hétköznapokból, hogy Othir középkorra emlékeztető díszletei között landoljunk. Vagyis Jon Sprunkban megvan a tehetség, csak még sokat kell csiszolnia a karakterein, a történetvezetésen, és bátrabban ki kell lépnie a keretek közül.
Az Árny fia is természetesen trilógia, amelynek folytatásai angolul már elérhetőek, és reménykedem benne, hogy hamarosan magyarul is olvashatjuk őket. Igazán kíváncsi leszek, képes lesz-e a fejlődésre az író, vagy megelégszik azzal, amit ezzel a regényével is nyújt az olvasónak.
A könyvet köszönöm a Fumax Kiadónak!
Ui.: Nagyon örülök, hogy a kiadó az amerikai borítót tartotta meg, élvezettel nézegettem két olvasás között.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése