John Scalzi: Vének háborúja
John Perry egy teljesen átlagos nyugdíjas, aki felesége halála után egyedül marad, és már csak a temetőbe látogatás marad számára. Na meg persze a lehetőség, hogy 75. születésnapján beálljon a Gyarmati Véderőhöz, és a világűrben védje meg a Földet katonaként. De hogy fog egy 75 éves harcolni? Azt pletykálják, a Véderő képes megfiatalítani az öregeket. Sokan úgy érzik, ezért cserébe nem nagy ár két évet eltölteni a hadseregben, valójában viszont fogalmuk sincs, mire vállalkoztak...
Ami először megfogott a regényben, az az, hogy Scalzi remek stílusban ír, és nagyon jó humora van, amely pont annyira cinikus, amennyire arra szükség van a történetben. Egyszerűen élvezet volt olvasni, elmerülni John Perry világában, és üdítő újdonság volt, hogy főszereplőink nyugdíjasok, akiknek már van élettapasztalatuk, mégis képesek néha úgy viselkedni, mintha újra gyerekek lennének.
A Vének háborúja igazi klasszikus sci-fi, amelyben minden megvan: űrhajók, idegenek, csaták, elgondolkodtató problémák. Valójában nincs olyan nagyon sok különleges dolog a könyvben, engem mégis nagyon megtalált. Csak olvastam és olvastam, és olyan volt, mintha hazataláltam volna kicsit, otthon éreztem magam a történetben. Nem azt mondom, sokszor olvasok jó könyveket, de ritka, hogy ez az érzés ennyire egyértelmű legyen, ennyire kikristályosodjon bennem.
Egyetlen negatívumot tudok említeni, az pedig a könyv rövidsége. Természetesen itt is sorozatról van szó, és ez még csak a felvezető kötet, úgy érzem, innentől várnak csak még ránk a az igazi meglepetések. Még három folytatása van a Vének háborújának, remélhetőleg mindhármat lehetőségünk lesz magyarul elolvasni. Az biztos, hogy egy vevő már lesz rá.
A könyvet köszönöm az Agave Kiadónak!
Ui: Nekem a könyv borítója is nagyon tetszik, de a hátlapja még inkább, annyira gyönyörű a rajta látható csillagokkal teli égbolt. Ilyenkor gondolom azt, hogy nem lenne rossz az űrbe kijutni. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése