Könyvgalaxis

Kettőt pislogtunk, és már el is telt az év első fele, így arra gondoltam, hogy én is csinálok egy kis félévösszegzést. Szerencsére kezd helyreállni az olvasási kedvem, és talán végre az életem is, remélem ez most már így is marad. 1. A legjobb 2018-as olvasmányok Ha hármat kéne az eddigiekből választanom, akkor az Eleanor Oliphant köszöni, jól van Gail Honeymantől, a Elena Ferrantétól a Briliáns barátnőm és Naomi Aldermantól A hatalom. 2. A legjobb folytatás, amit 2018-ban olvastál Nem igazán olvastam folytatásokat idén, de a tavaly elkezdett Blacksad sorozat köteteit élmény volt kézbe venni. 3. Friss megjelenés, amit még nem olvastál, de szeretnél A könyvheti zsákmányokat mind felsorolhatnám itt, de ha egyet kéne választanom, Cixin Liutól A sötét erdő kíváncsi vagyok, képes-e felülmúlni az első részt. 4. A legjobban várt friss megjelenés az év második felére Remélem megjelenik Hannu Rajaniemitől a Summerland magyarul, és az Agave Könyvek is elég

Már a megjelenése előtt felkaptam a fejem erre a könyvre, amelyről több helyről is azt hallottam, hogy minél több embernek kéne olvasnia napjainkban. És én ezzel csak egyetérteni tudok. Naomi Alderman regényében egyszer csak a nők rájönnek, hogy képesek elektromos áramot fejleszteni a testükkel, és ezt másokkal szemben alkalmazni. Több szereplő szemszögéből követhetjük végig, ez miként változtatja meg a világot, hogyan forgatja fel nem csak  nem szerepeket, hanem a mindent, amit ismerünk. Számomra a regény legnagyobb erénye az volt, hogy az események kialakulását egészen az elejétől követhetjük végig. Tehát nem egy kész világot kapunk, hanem ott vagyunk az első pillanattól kezdve, a szereplőinkkel együtt szembesülhetünk vele, mit is jelent a társadalomra, az emberiségre nézve ennek a képességnek a felbukkanása. Nem kell magyarázkodni, hiszen a szemünk előtt zajlik minden. Aki esetleg azt hinni, ez egy szimpla feminista regény, az kellemesen csalódni fog az olvasás során.