Könyvgalaxis

Nem gondoltam volna, hogy lesz olyan évem, mikor háromszor is útra kelek  Olaszországba. 2017-ben ez mégis így alakult, és bevallom, egyáltalán nem bánom. Olaszországban minden megvan, ami számomra kell: szép tájak, csodás városok, tenger, kellemes klíma és isteni ételek. Ezt a dél-olasz utat már februárban megterveztük, meg is vettük a repjegyet, szóval ez nem olyan hirtelen felindulásból született ötlet volt, mint Milánó. Nagyon kíváncsi voltam, milyen is a híres-neves Nápoly, de már előre lelövöm a poént, hogy legkevésbé ez a város fogott meg azok közül, ahol jártunk. Nápoly Sorrento Mind az érkezésünkkor, mind a távozásunkkor ömlött az eső Nápolyban. Mondta az egyik olasz vendéglátónk, hogy egész nyáron nem láttak ennyi esőt, mint ami az első napunkon leesett. De szerencsések voltunk, ott tartózkodásunk java részében 27 fok körüli hőmérséklet volt és még a tengerben is tudunk fürödni. Nem bántam, hogy nem jutott ki a párás 34 fokból, amit Milánóban kaptunk meg júni

Mikor ezt a posztot írom, este hét óra van és már sötét. Na ez az, amit eléggé kevéssé szeretek az őszben, még a hideget is jobban elviselem, mikor világos van. De hát ez a természet rendje, és legalább legálisan lehet már ilyenkor is magunkra húzni a takarót. De beszéljünk inkább a beszerzésekből, ugyanis annak köszönhetően, hogy volt, akikkel csak most sikerült találkozni, elég szép kis kupacom lett. Az ajándékok között volt két Neil Gaiman, a Coraline és a Tükör és füst, így már szépen alakul a gyűjteményem. Megkaptam még Emma Cline-tól A lányokat , ami érdekes és felkavaró olvasmánynak ígérkezik, és ha már lányok, A hóleány pont jó lesz a téli időszakra olvasmánynak. Robert Jackson Bennettől A lépcsők városával én eléggé jóban voltam, kíváncsi vagyok, A pengék városa mit tud nyújtani. Végül pedig két vízzel kapcsolatos című regényt is kaptam, az egyik A tenger , a másik pedig A varázslat tava . Magamnak egyetlen könyvet vettem, ez pedig Joanne Harris-től A St. Oswald fiú