Könyvgalaxis

Gail Honeyman könyve először csak a címével és a borítójával keltette fel a figyelmem (ananász! flamingó!), utána viszont a fülszövegét elolvasva úgy gondoltam, hogy talán ez a könyv nekem való. Hál istennek nem tévedett a radarom, nagyon is jóban lettünk Eleanorral. Eleanor Oliphant éli teljesen magányos és átlagos életét, ami hétközben a munkájából, hétvégén pedig az alkoholból és a felejtésből áll. Aztán egyszer csak találkozik élete szerelmével, ráadásul egy kollégájával is egyre többet beszélgetnek, ami fenekestül felforgatja a napjait. De vajon van-e kiút a feneketlen magányból és hogyan lehet leküzdeni a múlt árnyait? Ami nekem leginkább tetszett ebben a regényben, hogy kegyetlenül őszinte. Nem próbálja meg elbagatellizálni a főszereplőnk problémáit, nem tud tőlük varázsütésre megszabadulni, és nem is alakul minden úgy, mint a tündérmesékben. Elenaort megismerni nem egy könnyű menet, valamilyen szinten szerintem mindenki magára ismerhet benne, hogyha nincs is ennyi és...

Októberben aztán volt minden, kérem szépen, kaptunk hideget-meleget, tavaszias őszt és igazi didergős napokat is. A könyvkiadók is beindították szépen a gépezetet, ami szerintem igazán novemberben fog kicsúcsosodni. De addig is nézzük, mit is sikerült beszerezni októberben! Négy könyvvel lettem gazdagabb, szerintem ez pont jó mennyiség. A Már nincs veszítenivalód dedikált példány, sajnos nem tudtam augusztusban ott lenni, mikor a szerző Magyarországon járt, de egy kedves barátnőm aláíratta a könyvemet, ami csak most jutott el viszont hozzám októberben. A Gyülekező árnyak előrendelés volt, nekem bejött annyira az első rész, hogy adjak esélyt a másodiknak. A Fekete Tom balladája a Fumax kedvessége volt nekem, a Lady L .-t pedig a Könyvudvarban sikerült beszerezni.  Ami az olvasást illeti, októberben csak egy könyvet olvastam el, Neil Gaimantől a Coraline-t , azt viszont nagyon élveztem. Belekezdtem a Miért érdemes élni? -be is, de valahogy nem éreztem, hogy ez az én ...