Szeptemberi beszerzések

Mikor ezt a posztot írom, este hét óra van és már sötét. Na ez az, amit eléggé kevéssé szeretek az őszben, még a hideget is jobban elviselem, mikor világos van. De hát ez a természet rendje, és legalább legálisan lehet már ilyenkor is magunkra húzni a takarót.

De beszéljünk inkább a beszerzésekből, ugyanis annak köszönhetően, hogy volt, akikkel csak most sikerült találkozni, elég szép kis kupacom lett. Az ajándékok között volt két Neil Gaiman, a Coraline és a Tükör és füst, így már szépen alakul a gyűjteményem. Megkaptam még Emma Cline-tól A lányokat, ami érdekes és felkavaró olvasmánynak ígérkezik, és ha már lányok, A hóleány pont jó lesz a téli időszakra olvasmánynak. Robert Jackson Bennettől A lépcsők városával én eléggé jóban voltam, kíváncsi vagyok, A pengék városa mit tud nyújtani. Végül pedig két vízzel kapcsolatos című regényt is kaptam, az egyik A tenger, a másik pedig A varázslat tava.
Magamnak egyetlen könyvet vettem, ez pedig Joanne Harris-től A St. Oswald fiúiskola. Az Urak és játékosok atmoszférája engem megfogott, így alig várom, hogy újra visszatérhessek bele.

Ami az olvasást illeti, szégyentelenül lassan haladtam szeptemberben is a könyvekkel. Csak Gerald Durelltől A halak jellemét és egy két részben kiadott Batman képregényt, a Hosszú Halloweent olvastam el, valamint belekezdtem Matt Haig Miért érdemes élni? című írásába. Durrelltől bár nekem a Korfu-trilógiát semmi sem múlja felül, azért A halak jelleme is kellemes perceket tartogatott. A Hosszú Halloween szerintem egy remek Batman képregény, amelynek van mélysége is, mivel két szép vaskos kötetről van szó, ezért van lehetőség kifejteni a történetet. A Miért érdemes élni?-nek még csak az elején vagyok, még nem nyilatkoznék róla, de kétlem, hogy ez az írás változtatná majd meg az életem.

Háttérben Capri híres sziklái
Ami egyébként a szeptembert illeti, elég rendesen hullámzó hónapom volt, jóból-rosszból kijutott egyaránt. De beszéljünk a jó dolgokról! A hónap elején 6 csodálatos napot töltöttem Dél-Olaszországban, aminek mindenképp szeretnék majd egy külön bejegyzést szánni. Biztos vagyok benne, hogy vissza kell még térnem erre a környékre, több hétig is el tudtam volna még lenne ott. Volt két emlékezetes koncertem is, amin mindkettő alatt végig vagy majdnem végig szakadt az eső, találkozhattam egy dedikálás és egy kép erejéig az egyik kedvenc bandámmal, az Anna and the Barbies-zal, és még Sarah Andersen is Budapestre látogatott. Ráadásul utóbbi nem csak aláírással, hanem rajzzal is megörvendeztette a rajongóit.

Sarah Andersen épp nekem rajzol
Az október egyelőre az új kezdetek időszakának tűnik, reméljük ezek pozitív változásokat hoznak az életembe. Az olvasást is szeretném magasabb fokozatba kapcsolni, főleg, hogy jobbnál jobb regények megjelenését jelentették be a kiadók. A könyvtárba is visszairatkoztam, szóval motiváció van bőven, már csak egy kis időt kell keríteni hozzá. :)


Megjegyzések

  1. Remélem, hogy a pozitívumok kerülnek most már előtérbe nálad, és szuper lesz az októbered, meg az év maradék része is úgy egyáltalán. :)
    A Sarah Andersen miatt mérges vagyok kissé, mert a kezdeti beharangozás után nem igazán reklámozták, hogy hol mikor mi lesz, és így lemaradtam... Na sebaj, mégse Orhan Pamukot késtem le, de akkor is jó lett volna találkozni vele és begyűjteni egy aláírást és rajzocskát. :) Mit rajzolt neked?

    Wow, tök sok jó könyvet kaptál! Ez a kevesebbet olvasás egyébként az elmúlt pár hónapban sokunkra jellemző volt (kivéve Dórit :P ), de én is szeretném magasabb fokozatba kapcsolni ősszel. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, én is ezt remélem. :)
      Ó, tényleg, pedig említetted is, hogy jönnél, csak aztán a nagy kavarodásban el is felejtettem rákérdezni, hogy jössz-e végül. De elvileg van rá esély, hogy lehet jövőre is jön. :)
      Egy Sarah fejet meg a másikba egy cicát is. :)

      Igen, jókat választottak nekem. :) Akkor majd biztatjuk egymást az olvasásra. :))

      Törlés
    2. Pupi - hehehe :D
      Nita én is csak jobb heteket tudok kívánni neked, és posztokat! :) Sarah nagyon cukker lehetett, remélem jön jövőre és akár közösen elmehetnénk dedikáltatni :)

      Törlés
    3. Köszi Dóri, és az tök jó lenne, ha együtt mennénk majd dedikáltatni. :))

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy 2023-as évzárás

Lois Lowry: Az emlékek őre

Szeretem a nyarat, mert...