2016. január 4., hétfő

J. J. Abrams - Doug Dorst: S.

A tavalyi évben számomra egyértelműen az S. volt az a könyv, amire leginkább vágytam. Még az ősz elején Moskát Anitától tudtam meg, hogy meg fog jelenni magyarul is ez a kiadvány, ami már magában kész csoda, le a kalappal a Geopen előtt, hogy bevállalta! 
Miután utánanéztem, pontosan miről is van szó, és megnéztem egy kicsomagolós videót a könyvről, már biztos voltam benne, hogy ez nekem kelleni fog. Egy korábbi sci-fi sörözésen már láttam angolul a könyvet, de annyira már nem emlékeztem rá, így a kicsomagolása tényleg egy kész élvezet volt.

Elég nehéz összefoglalni, miről is szól az S., ugyanis több rétege is van a műnek. Először is ott van a
Egy saját fotó a könyvről
díszdobozban lapuló "könyvtári" könyv, az Thészeusz hajója, amely egy bizonyos V. M. Straka műve. Természetesen mind az író, mind a könyv kitalált az S. világában, de teljesen úgy van megcsinálva a kötet, mintha tényleg egy régi könyvtári példányt tartanánk a kezünkben. A Thészeusz hajója Straka utolsó műve, főszereplője S., egy emlékeit vesztett férfi, akit elrabolnak, és a hajón köt ki, amely különösen utakra viszi őt.
Fontos szereplő még a mű fordítója, aki különböző furcsábbnál-furcsább megjegyzéseket fűz a könyvhöz. Aztán pedig ott vannak az S. tényleges főszereplői, Jennifer és Eric, akik a könyvben kezdenek el levelezni, annak margójára írják jegyzeteiket. Miközben próbálják magát a Thészeusz hajóját, V. M. Straka személyének és a fordítójának rejtélyét megfejteni, ők maguk is egyre jobban egymásba bonyolódnak, és végül még veszélybe is kerülnek...

Miután az ember kigyönyörködte magát a kötetben és a különböző mellékletekben, amelyek között van például képeslap, szalvéta, régi fénykép, levelek stb., elkezd gondolkodni azon, hogy na de hogy is kell olvasni ezt a könyvet? Hiszen ott van maga a Thészeusz hajója, az alapregény, aztán a fordítói megjegyzések, a két olvasó jegyzetei és még a mellékletek is! Az interneten több ötlet is van arra, hogyan érdemes az S.-t olvasni. Amit a legjobbnak tartanak, hogyha először a főszöveget, a fordítói jegyzeteket és Eric korai megjegyzéseit olvasod el, és csak utána a jegyzeteket, azokat is időrendi sorrendben és hozzá a mellékleteket.
Na ez volt az, amit én nem tartottam be. :) Egyrészt folyton "kivándorolt" a szemem a lap szélére, nehéz volt megállni, hogy ne olvassak bele a jegyzetekbe, meg így azért rengeteg időt elvett volna az olvasása, ami persze olyan szempontból jó, hogy az ember rendesen bele tud mélyedni, de másrészt meg nehéz ennyi időt szakítani a regényre. Én végül a Moskát Anita által használt módszerhez folyamodtam: egy fejezetet elolvastam a Thészeusz hajójából, majd hozzáolvastam az összes jegyzetet plusz a mellékleteket. Lehet, hogy így "sérült" az élményem, de én így is elégedett voltam, így is magába tudott szippantani ez a különös utazás.

Az egyik kedvenc képeslapom (forrás)
Az alapregény, a  Thészeusz hajója egy nagyon furcsa mű. Tele van titokzatosabbnál titokzatosabb szereplőkkel, eseményekkel, az egésznek van egy fajta frusztráló, mégis izgalmas hangulata. Számomra így, hogy folyton hozzáolvastam a jegyzeteket, már önmagában furcsa rátekinteni, összefonódott teljesen a kerettörténettel. Jen és Eric először csak nagyon tartózkodóan leveleznek, egyik sem tudja, mennyire bízhat meg a másikban. Aztán a Straka iránti szenvedély egyre közelebb hozzá őket egymáshoz. Az elsődleges kérdés, amire választ próbálnak találni, az hogy ki is volt V. M. Straka? Az ő világukban sokan próbáltak már erre választ találni, de senki nem tudott egyértelmű bizonyítékokat felmutatni. Aztán itt van az állítólagos fordító, akinek sokan kételkednek egyáltalán a létezésében, vagyis hogy Strakának valószínűleg nem is volt szüksége fordítóra. Hogy akkor ki az, aki jegyzeteket ír a műhöz és a fordítónak állítja be magát, csak szép lassan bontakozik ki.

Magának a két fiatalnak is nagyon szerettem olvasni a levelezését, a folyamatos évődését,
(forrás)
piszkálódását, és azt, ahogy szép lassan fejtik fel a Straka és az S. körüli rejtélyes szálakat. Csak ők maguk is és mi olvasok is későn vesszük észre, hogy mennyire belebonyolódtak már ebbe a történetbe, és egyszer csak kiderül, hogy nem veszélytelen a kutatásuk. Ráadásul eddigre nekünk, olvasóknak is egyre nehezebb elfelejteni, hogy a Thészeusz hajója nem létező könyv, és amikor Straka másik műveiből idéznek, az ember rögtön arra gondol, hogy el kéne olvasni a többé művét is. Aztán nagy szívfájdalommal jövünk rá, hogy nem létezik a többi könyve.

Talán ennyiből is kiderült számotokra, hogy mennyire megfogott magának az S., és hogy tényleg egy iszonyú különleges dologról van itt szó, ami néha már túl is mutat magán az olvasáson. Egy önálló művészeti projektként is felfogható az S., egy tisztelgés az olvasás szenvedélye előtt. Szerintem érdemes mindenkinek magának felfedeznie, mi is rejlik ebben a műben, el tudom képzelni, hogy mindenkinek mást és mást ad. Annyit még be kell, hogy valljak, hogy olvasás közben bár nagyon lenyűgözött, és jó visszagondolni erre a műre, valahogy utána nem éreztem azt, hogy még sok napig agyaltam volna rajta vagy magához láncolt volna. De amint beszélgetni vagy írni kezdek róla, megint úgy érzem magam mint akkor, amikor olvastam.


6 megjegyzés:

  1. Nagyon jó poszt lett és igazán vonzó atmoszférája van ennek a regénynek! :) Én is akarom már olvasni, de nem tudom hogy mikor és hogy lesz időm belemélyedni. vagy csak kezdjem el, ne törődjek a körülményekkel? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi.:)
      Azért érdemes olyankor kezdeni, amikor tudod, hogy kicsit több időd lesz rá, de ne halogasd sokat. :)

      Törlés
  2. Tegnap este elolvastam a bejegyzésed, és egyből megjött a kedvem a könyvhöz, eddig úgy voltam vele, hogy ráér, de most már nem.:) Aztán éjjel azt álmodtam, hogy elkezdtem olvasni, és most már tűkön ülök, hogy elkezdhessem, szóval köszi a részletes posztot! :D
    Szerintem megpróbálkozom a kacifántosabb olvasási móddal, aztán meglátjuk, mennyi türelmem lesz hozzá.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha kedvcsinálóra sikerült. :)
      Majd számolj be mindenképp, hogy válik be a kacifántosabb mód, kíváncsi vagyok. :)

      Törlés
  3. Hű. Engem elsőre annyira nem hozott lázba, de ahogy ti is elkezdtetek lelkesedni, meg mindenki megvette magának karácsonyra, engem is elkapott a könyvakaritisz. De szerintem majd köv.karácsonyra, remélem még kapható lesz akkor, mert ahogy olvasom ehhez tényleg idő kell, hogy befogadj minden apróságot és meg is értsd :) De nagyon jó volt már csak olvasni is róla!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nehéz kivonni az embernek ilyenkor magát, mikor ennyien szeretnének meg szereznek meg egy könyvet. :)
      Persze, szerintem akkor is simán kapható lesz még, ez még jó pár karácsony tökéletes ajándéka lehet. :)
      Az biztos, hogy idő azért kell hozzá. És örülök, ha tetszett a bejegyzés. :)

      Törlés

Pages - Menu