Buglyó Gergely: Oni - Szürke vér

Mielőtt a regény szerkesztője, Roboz Gábor megkeresett volna azzal, hogy elolvasnám-e a regényt, már találkoztam a címévél és a borítóval is. Nem mondom, hogy rögtön rohantam érte a boltba, de úgy gondoltam, hogy egy esélyt megérdemel, így kezdtem hát bele a könyv olvasásába.

Áron tipikus kamaszfiú, legalábbis annak tűnik, de mint az ma már tudhatjuk, az ifjúsági regények főszereplői sosem átlagosak. Áron is tudja, hogy ereje sokkal nagyobb, mint kortársaié, vére szürke, és testvérei is ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek. Kalpag nyugodt kisvárosnak tűnik, amíg fel nem tűnik az új lány, Anna, aki nemcsak Kalpag, hanem főhőseink életét is felforgatja. A tét mi más lenne, mint a világ sorsa?

Annak ellenére, hogy a történet nagyon sablonosnak tűnt elsőre, mégis úgy gondoltam, hátha Buglyó Gergely valami olyan magyar ízt volt képes csempészni bele, amiért érdemes elolvasni. Sajnos ez nem teljesen volt így. Bár az elején egészen élveztem az olvasást, és láttam, mi az, ami még egy mai kamaszt is megfoghat benne, sajnos ez az események alakulása során fokozatosan elsikkad. Milyen regény az, amiben az egyik gonoszt Kának hívják, aki persze csakis bőrkabátban látható, és bár vagy hatvanszor le van írva, mennyire tipikusan rosszarcú, Anna, aki okos lánynak van lefestve, rögtön beleszeret? Persze, a rosszfiúk vonzereje stb., de ez nekem akkor is erősen sántított.

A háttérvilág nincs rosszul felépítve, de a történet háromnegyedéig szinte semmire nem kapunk magyarázatot, majd mintha az író észbe kapott volna, hogy ez így nem lesz jó, az utolsó kb. 50 oldalban mindent egyszerre zúdít ránk. Ráadásul főleg a végén nekem nagyon Csontváros utánérzésem volt, egy kis Harry Poterrel megspékelve.
A szereplőink is mind-mind sablonosak: Áron, a főszereplő a hirtelen haragú, mindenbe ész nélkül belevágó kamaszfiú; Nátán (ez a név engem végig nagyon idegesített), a bölcs bátyja, aki mindent mindenkinél jobban tud; a legkisebb testvér, Lily, a cserfes lányka; Anna, a rejtélyes hölgy, akibe persze főhősünk rögtön beleszeret; Feri, Áron legjobb duci barátja, aki mindentől fél; és Petra, aki halálosan szerelmes Áronba, és mindig főhőseink útjában van. Mint egy ifjúsági szappanopera, nemde?

Buglyó Gergely is abba a hibába esett, mint sokan a mai írók közül, hogy sokat akart markolni, de keveset fogott. Mivel itt is természetesen egy trilógiáról van szó, azért még van esély rá, hogy a következő kötetek átgondoltabbak és kidolgozottabbak lesznek.

A könyvet mindenesetre köszönöm Roboz Gáborban és a Ciceró Könyvstúdiónak!