Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben

A hazai olvasók nem nagyon hallhattak eddig Vernor Vingéről, egy regénye jelent csak meg itthon a Tűz lobban a mélyben előtt, 2010-ben A szivárvány tövében a Metropolis Media, a Galaktika Kiadójánál. A moly.hu-n található értékelések alapján a regény fogadtatása inkább negatív, mint pozitív volt, pedig 2007-ben Vinge ezzel a művével nyerte el a Hugo-díjat, immár harmadik alkalommal.

Most viszont az Ad Astra Kiadó úgy gondolta, érdemes felkarolni az írót, és elhozni számunkra a Quen Ho sorozat elsőként megjelent részét, a Tűz lobban a mélybent (azért írom így, mert bár a A Deepness in the Sky előbb játszódik, de csak később írta meg ezt a részt Vinge, előzményregényként). A Tűz lobban a mélyben három szálon futó regény, melyben egyrészt figyelemmel kísérhetjük két fiatal sorsát, akik egy idegen bolygón ragadnak, ahol középkori állapotok uralkodnak, és furcsa, csoportban létező kutyaszerű lények élik nagyon is emberszerű életüket. Jefri és Johanna nem tudnak arról, hogy a másik életben maradt, mert egyiküket Faragó, a másikukat Nyúzó lényei ejtik foglyul, akik között ráadásul várható, hogy hamarosan kitör a harc. A harmadik szálként pedig a megmentésükre siető Ravna és Pham kalandjait kísérhetjük figyelemmel, akiken nem csak a két fiatal, hanem az ismert Univerzum java részének a sorsa is múlik.

Előre figyelmeztetem kedves olvasóimat, hogy a regény első 15 oldala még az edzettebb sci-fi olvasó számára is ijesztőnek hat. De nem kell félni, utána a stílus megváltozik, és sokkal "fogyaszthatóbb" lesz.
Vernor Vinge nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy az egész Univerzumot részekre osztja, és ezeket a részeket be is népesíti furcsábbnál furcsább lényekkel. Az én személyes kedvenceim a szkródutasok voltak, akik intelligens, de borzalmas memóriával rendelkező lények, akiket a szkród nevezetű kereken guruló szerkezet segít az emlékezésben. Emellett a tüskéseket, a kutyaszerű lényeket is lenyűgözőnek találtam, főleg a falkatudatukat, ahogy csoportban tudnak csak létezni és gondolkodni. A tüskések olyanok voltak számomra, mintha egyfajta groteszk, kicsavart emberek lennének, akik ugyanúgy éreznek gyűlöletet, fájdalmat, haragot, kétségbeesést, szeretetet mint mi, mégis máshogy jelenik ez meg náluk. Ahogy Jefrivel és Johannával bánnak, az rengeteget elárul róluk, érdemes a legapróbb mozdulatokra is figyelni.

Mindemellett itt vannak még a Hatalmak, ezek az istenszerű lények, akikről nem sikerül túl sokat megtudnunk, a titokzatosságuk is hozzájuk tartozik, de így is borsódzik tőlük az ember háta. Ravnáék is egy ilyen hatalom, a perverzitás semlegesítésének kulcsát keresik, és így fonódik össze a sorsuk Jefriékkel.
Ravna és Pham karaktere nagyon izgalmas párosítás, tűz és víz ők, akiket mégis egy láthatatlan szál fűz össze. Nagyon szerettem mindkettőjükről olvasni, és izgultam is rendesen értük, ugyanis Vinge nem kíméli egyetlen szereplőjét sem: mikor már azt hinnénk, végre megnyugodhatnánk, az író hirtelen bedob egy olyan bombát, amely aztán rendesen megkavarja főhőseink életét.

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy nagyon sok fizikai és tudományos ínyencséget tartogat a sci-fi műfaj rajongóinak a regény. Bevallom, voltak részek, amikor én csak pislogtam, és főleg a különböző lények egymás közötti üzengetéseit furcsa volt olvasni, de aztán az ember a 800 oldal alatt kellően hozzászokik már ezekhez, és nem ráncolja értetlenül a homlokát. Azt mondom, hogy aki még csak ismerkedik az SF műfajával, ne feltétlenül ezt a regényt vegye elsőnek a kezébe. Aztán persze ki tudja, lehet, hogy valakinek pont ez a mű kell a tudományos fantasztikum megszeretéséhez, de azért kétlem.

Véleményem szerint megérdemelten kapta meg ezért a regényért Vinge az első Hugo-díját. A történetnek úgy a közepétől egyre jobban szerettem visszatérni ebbe a világba, és a végkifejletnél nem sok hiányzott ahhoz, hogy megkönnyezzem szereplőink sorsát. Nagyon remélem, hogy az Ad Astra kiadja majd a regény előzményét és a folytatást is, amely a The Children of the Sky címet viseli, és tíz évvel a Tűz lobban a mélyben után játszódik a tüskések világában.

A könyvet nagyon köszönöm az Ad Astra Kiadónak!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy 2023-as évzárás

A nagy 2022-es évzárás

J. J. Abrams - Doug Dorst: S.