Akkor zárjuk le ezt a 2016-ot!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nagyon szeretem ezeket az év végi zárásokat, írni és olvasni is. Segít abban, hogy végigtekintsek az elmúlt éven, és hogy megfogalmazódjon bennem, mit is várok a következőtől.

Statisztika

Kép forrása

Természetesen jöjjenek először a számok! Idén végül 55 könyvet olvastam el, és egy van még folyamatban. Ez jóval kevesebb, mint az előző években, inkább olyan 80-90 körül szoktak mozogni az olvasásaim. Akik év közben is olvastak, tudhatják, hogy ennek több oka is van, most az olvasás egy kicsit háttérbe szorult az életemben. Ráadásul idén szerintem rekord számú könyvet hagytam félbe. Egyszerűen nincs kedvem és időm ahhoz, hogy olyan könyvekkel szenvedjek, amelyek nem érdekelnek annyira, és persze az is előfordult, hogy egy könyv pont nem megfelelő időszakban került a kezembe.

Az 55 elolvasott könyvből mindössze 6 származott magyar szerző tollából, a többi mind külföldiektől volt, javarészt amerikai és angol íróktól. Az olvasásaim elég vegyes képet mutattak idén, de azért még mindig a sci-fi és fantasy vezet. De például olvastam non fictionöket is, mint a Lány a sötétben, a Modern románc vagy az Őrülten boldog. 

Ami a beszerzéseket illeti, hogyha nem veszem bele az útikönyveket és a más kiadásban beszerzett könyveket, akkor 71 könyvet tudhatok magaménak. Ebből 37-et vettem, 10-et kaptam recenzióra, 24 pedig ajándékként került hozzám. Én úgy vélem, idén azért sikerült megvalósítanom azt, hogy jóval tudatosabban vásárolok, már nem csábít el minden akció, minden 500 Ft-os könyv. Azért teljesen a könyvvásárlást nem fogom soha megtagadni magamtól, valami élvezet kell az életben. :)

És akkor jöjjön a kedvenc részem, érkezzenek 2016 kedvencei és csalódásai!

Top 3 kedvenc

1. Jenny Lawson: Őrülten boldog - Szégyen és gyalázat, hogy a blogra még nem írtam arról a könyvről, ami igen mély benyomást tett rám. Jövőre pótolni kell!
2. Ted Chiang: Életed története és más novellák - Nagyon vártam ennek a kötetnek a megjelenését, és szerencsére nem kellett csalódnom. Chiang egy zseni, a Bábel tornya pedig az egyik legjobb novella, amit valaha olvastam.
3. Robert Galbraith: Gonosz pálya - Rowling krimije kötetről kötetre jobb lesz, én legalábbis így érzem, a Gonosz pálya pedig engem nagyon megtalált magának. Valószínűleg az is közrejátszik, hogy idén eljutottam Londonba, és sokkal jobban el tudtam képzelni a helyszíneket, de maga a történet alakulása, a karakterek sorsa is teljesen leköti az embert.

Top 3 csalódás

1. Sylvain Neuvel: Alvó óriások - Mennyire vártam ezt a könyvet, mennyire szerettem az első felét, aztán mekkorát csalódtam a másodikban! Nekem ez a regény egy igazi kihagyott ziccer.
2. Dodie Smith: Enyém a vár - Ez egy olyan jó kis olvasmány lehetett volna, a lelkem rózsaszín felét kielégítő, ehhez képest sajnos inkább volt idegesítő.
3. Brian K. Vaughan: Saga Volume Five - Ez a képregény az elején annyira megfogott a látványával és a világával, ehhez képest a negyedik kötettől valami olyan lejtmenet van a történetében, amit én egyre kevésbé tudok tolerálni. A hatodik kötetet még szeretném elolvasni, de ha az is csalódást okoz, részemről véget fog érni ez a saga.

Ami a blogot illeti, elég gyengécskén muzsikáltam a számokat tekintve. Ez kereken a 30. bejegyzés idén, ami azt jelenti, hogy még a heti egyet sem sikerült bőven tartani. A blogger statisztikája szerint a három legnépszerűbb bejegyzés:

1. J. J. Abrams - Doug Dorst: S  Úgy látszik, ez a különleges regény nem csak engem érdekelt nagyon.
2. Hogy van ennyi időd olvasni? A kérdés, amit minden olvasó ember megkap egyszer az életében, és ezzel kapcsolatban írtam meg a véleményem.
3. A város, amit egyszer mindenkinek látnia kell: London - A londoni út az évem egyik csúcspontja volt, természetesen nem hagyhattam ki, hogy írjak róla.

2017-es tervek

És akkor kezdjünk el beszélni 2017-ről! Hogy mik a terveim? Az, hogy minél kevesebb tervem legyen. :) Egyetlen egy kihívásra jelentkeztem eddig, az pedig Lobo Várólista-csökkentése, amivel úgy vagyok, hogy jó lenne már egyszer teljesíteni, de ha nem jön össze, akkor sem dől össze a világ. Szeretnék minél többet csak a saját pillanatnyi hangulatom szerint olvasni, és rájöttem arra is, hogy akkor sem történik tragédia, ha nem veszek olyan sok könyvet a kezembe. Még így is majdnem heti egy könyvet olvastam el idén, ami szerintem egyáltalán nem rossz arány, ha jövőre is ennyi jön össze, akkor már boldog leszek.

Viszont az biztos, hogy szeretném megtartani a tudatosságot a könyvbeszerzésekben, lassan tényleg teljesen tele van már a szobám. És jó lenne a Kindle-t is többet a kezembe venni, most már egyre több kiadó könyvei kaphatóak e-könyvben is, ki kéne ezt használni.

Személyes rész

Végül pedig jöjjön egy kis személyes évértékelés. Gondolkodtam, hogy szánjak-e ennek egy külön bejegyzést, de végül úgy döntöttem, nem akarom túl bő lére ereszteni a mondanivalóm. 

Akik olvasták a havi zárásaimat, azok végigkövethették, mennyi minden is történt velem idén. Az év eleje biztatóan kezdődött, a svédországi utazás és az otthonról való elköltözés ígéretes kezdet volt. Aztán sajnos egyszer csak májusban minden összeomlott körülöttem, és kénytelen voltam hazaköltözni. Baromi nehéz időszak volt, de szerencsés vagyok, mert a családom és a barátaim végig mellettem álltak és segítettek. Úgy érzem, ennek köszönhetően erősödött meg jó pár barátságom, és sokan bizonyították nekem újra, hogy mennyire csodálatos emberek.

Ezek után a nyárral viszont beindult az életem, folyamatosan koncertekre jártam, utaztam, csatangoltam. Csodálatos élményekkel lettem gazdagabb, mint a Tisza-tavon való hajókázás, a Temze partján való sétálás, a Szigeten való tombolás vagy amikor ültünk a barátnőmmel a tatai Öreg-tó partján egy pohár borral és csak élveztük, hogy ott lehetünk.

Az ősz és a tél továbbra is pörgős volt, de mind a munkahelyen, mind a magánéletben nagy hullámvölgyeket éltem át, ráadásul a környezetemben élők közül is jópáran nehéz időszakon mentek keresztül. Hol lelki támaszként funkcionálok, hol én magamnak van szükségem lelki támaszra.

Emlékezzünk a jó pillanatokra

Szóval nagyon vegyesre sikerült ez a 2016-os év, és tegnap már azt mondtam barátnőmnek, hogy azt kívánom, legyen vége, és hadd kezdjünk bele 2017-be, ami egy új reményt hozhat. Igyekszem pozitívan állni a következő évhez, vannak terveim, álmaim, amiket szeretnék megvalósítani. Babonából ezekről most nem írnék sokat, csak annyit, szeretnék Budapestre költözni, a munka területén és a magánéletben is helyrerakni a dolgaimat. Ami biztató, hogy már most van 3 koncertjegyem, 2 színházjegyem és egy repjegyem 2017-re. És tudjátok mit: kezdetnek ez is megteszi. :)

Végül azzal zárnám soraimat, hogy minden olvasómnak és bloggertársamnak egy sokkal boldogabb, békésebb és természetesen jó olvasmányokban gazdag új évet kívánok! Remélem jövőre is velem tartotok. :)