2014. december 21., vasárnap

Az vagy, amit olvasol?

Blackett keresett meg azzal, hogy mi lenne, ha mi is csinálnánk egy kis körbeposztolást. Ő kezdte a sort, itt elolvashatjátok három kérdésben a véleményét, amelyekről most én is írok néhány gondolatot.

Az első kérdés az, hogy számomra mi számít leginkább egy könyvben: az eredetiség, a karakterek, a
cselekmény vagy a stílus? Bevallom, nem tudnék ezek közül egyértelműen választani. Ha például van egy nem túl eredeti történet, de a karakterek jól kidolgozottak, az engem már boldoggá tud tenni. Vagy lehet, hogy valaminek nem olyan izgalmas a cselekménye, de a stílusa remek, akkor is magával tud ragadni. Persze az igazi az, amikor egy eredeti sztorit olvasol remek karakterekkel, izgalmas vagy elgondolkodtató cselekménnyel jó stílusban. Azért az ilyent szerencsésen ki kell fogni. Jó példa erre jelenlegi olvasmányom, A Tajpan, ami véleményem szerint remekel mindegyik pontban.

A második kérdés, hogy mi az a dolog, amivel egy könyv engem látatlanban is meg tud venni. A könyvválasztási szokásaim eléggé esetlegesek. Bár tudom, hogy a molyon és blogokon bűnös dolognak számít ezt bevallani, de igenis nem egy könyv volt, aminél a döntő érv a borító volt a beszerzésnél. Bár jó néhány regénynél megtévesztő a borító, de soknál viszont nagyon is árulkodik a történetről. Emellett általában fontos az is, melyik kiadó adta ki, mert tudom, mely kiadók azok, akik általában olyan könyveket adnak ki, amelyek az én tetszésemet is elnyerik. Sokszor pedig elég csak az, ha azok az emberek, akiknek adok a véleményére, lelkesednek egy megjelenésért, és már landol is a könyv a kívánságlistámon.

A harmadik kérdés szerint be kell vallanom a legrosszabb könyves szokásom. Fogós kérdés. Talán az, hogy az évek során rengeteg-rengeteg könyvet vásároltam össze, amelynek aztán egy részén még olvasás előtt túladok, ugyanis rájövök, hogy nem is érdekel annyira... Nem egy könyvnél jártam így, hogy beszereztem, vágytam rá, aztán egy év múlva ránéztem a polcon, hogy jé, nem is értem, ez engem miért is érdekel annyira. Erről jó lenne leszokni, és tényleg azokat a könyveket csak beszerezni, amit a közeljövőben el is szeretnék olvasni.


2 megjegyzés:

  1. Szerintem mind nyugodtan bevallhatjuk, hogy a borító igenis sokat számít, és el tudunk csábulni általa. :)
    Az utolsó pontot illetően meg.. cserélni/eladni nem szoktál? Én nemrég elhatároztam, hogy elkezdem pusztítani az itthoniakat (és magamhoz képest jól haladok), aztán ami nem tetszik, azt elcserélem, vagy legalábbis megpróbálom. Így jön is helyette másik, szóval nem túrórudira költöm a pénzt, amit valaki adna érte:D

    VálaszTörlés
  2. Megnyugodtam, hogy nem vagyok egyedül. :)
    De-de, rendszeresen szelektálok, különben még inkább lefolynának a könyveim a polcokról. :D

    VálaszTörlés

Pages - Menu