2014. augusztus 31., vasárnap

Augusztusi közepes mértékű dorbézolás

Ahogy az a címből is kitűnik, nem volt ez olyan húzós hónap, mint mondjuk az április vagy a június, de azért jóval több könyv került a polcaimra, mint arra számítottam. Azért Pupilla ebben a hónapban szerintem felülmúlhatatlan. :D

A beszerzések java része ajándék volt, ugyanis akikkel nem sikerült júliusban találkozni, azok augusztusban ajándékoztak meg. A lassan hagyománnyá váló ötös fogat ünneplésen csudálatos könyveket kaptam, név szerint a Moulin Rouge-t, amire a Lautrec-kiállítás megtekintése óta kíváncsi vagyok; a Levelek Skye szigetérőlt, amelyről dicshimnuszokat zengtek a számomra mérvadó emberek, ráadásul nagyon szeretem a levélregényeket; a Születésnap után mikor is lenne stílusosabb, mint a születésnapom után :D, és a Beszélnünk kell Kevinről után alap volt, hogy nekem ez kell; az Átmeneti üresedés meg amúgy is érdekelt, de a Kakukkszó után még inkább vágytam rá. Mindezek mellé csodálatos triplacsokoládés tarte-ot is kaptunk Amadeával, mellékelek is képet róla, gondolhatjátok, milyen tömény volt, mi, a főédesszájúak sem bírtunk már a második szelettel belőle. :)

Egyik kedves molyos barátném, Papirzsepi a Rossz hold kelt fellel ajándékozott meg. Jobbkor nem is tehette volna, ugyanis még idén szeretném újraolvasni az egész Tündérkrónikák sorozatot, de még két rész hiányzott a sorozatból magyarul. Most már csak A hajnalra várva nincs meg, de úgy fest, szeptemberben már őt is a beszerzéseim között tudhatom majd. :)

A Bezárt elmék kötelező beszerzés volt, hiszen Scalzi! Ráadásul a fülszövege és a borítója is nagyon tetszik, hamarosan sort is kerítek rá. David Brin Dettója pedig még egy május-június körül rendelt Szukits-pakkból érkezett meg hozzám így augusztusban... Van egy olyan érzésem, hogy nem fogok mostanában Szukits-éktól rendelni, pedig vannak nagyooon vonzó ajánlataik, de nem szeretem, hogy ennyire bizonytalan, mikor fognak megérkezni a rendelések.

Ez lett volna hát az augusztus könyvekben. És hogy milyen volt a nyár utolsó hónapja egyéb téren? Azt kell mondjam, eléggé mozgalmas. Voltam Szlovákiában két napot, kerti partiztam, moziztam (a bejegyzés írása közben is épp a Guardians of the Galaxy zenéjét hallgatom), voltam két esküvőn és remek kis beszélgetős délután/esték is jutottak. Még strandra is sikerült a szeszélyes időjárás ellenére eljutni, az augusztus 20-ai tűzijátékot pedig a Gellért-hegyről néztem. Ahogy mostanság mondani szokás, szerintem eléggé kimaxoltam ezt az augusztust. :)

Itt jártam: Csorba tó

Most pedig következik a szeptember. Az idei a harmadik év, hogy ilyenkor nekem nincs iskolakezdés, ami most már kezd számomra megszokottá válni. Remélem, hogy kellemes időnk lesz ebben a hónapban, ugyanis lesz egy hétvégénk a kedvessel Esztergomban, amit nem a panzióban ücsörgéssel, hanem inkább városnézéssel töltenénk. :) Remélem emellett a szeptember kellemes programokat és jó olvasmányokat is tartogat nekem. Nem siratom a nyarat, inkább várom, mit tartogat nekem ez az ősz. :)

Ui.: És ha már ősz, sablont is váltottam, remélem tetszik nektek is. :)

Egy kis ősz (kép forrása)

2014. augusztus 28., csütörtök

Lois Lowry: Az emlékek őre


Sokatok számára ismerős lehet Lois Lowry Az emlékek őre című könyve. Magyarországon először 2001-ben jelent meg Tóth Tamás Boldizsár fordításában az Animus kiadónál. Az évek során számos fiatal és felnőtt szívébe lopta be magát a mű és idén szeptember 11-én a hazai mozikban is bemutatják a könyvből készült filmet. Ennek örömére a hazai forgalmazóval, a Big Bang Mediával közösen játékra invitálunk titeket és lehetőségetek nyílik megnyerni a 10 db páros jegy egyikét. A játék mellett minden állomáson különböző értékeléseket, érdekességeket, extrákat olvashatsz a könyvről és a filmről.

Vélemény

Szerintem aki jártas az ifjúsági irodalomban, mindenképp találkozik előbb vagy utóbb Lois Lowry nevével és Az emlékek őrével. Nekem tizenéves koromban kimaradt ez a könyv (amit egyébként így utólag bánok is), de az elmúlt években többször szembejött velem, egy barátnőm pedig rendszeresen rágta a fülem, hogy olvassam már el. :) Amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiárusításán 200 Ft-ért megláttam egy elég viseltes példányt, nem sokáig gondolkodtam rajta, hogy hazajöjjön-e velem. Az már csak utólag derült ki, hogy a könyv utolsó lapja hiányzik, és a könyvtár csak az utolsó előtti oldalt másolta le, így először egy teljesen más véget kaptam a könyvhöz....

A történet szerint a 12 éves Jonas egy tökéletes világban él. Senki nem éhezik, nincsenek konfliktusok, háborúk, mindenki tudja és tesz a dolgát. 12 éves korukban jelölik ki a gyerekeket arra, hogy mi is lesz a későbbi hivatásuk. A ceremónia során kiderül, hogy Jonas egy egészen más feladatot kap, mint a többiek. Ahogy egyre többet tanul, meglátja az őt körülvevő világ visszásságait, és egész élete megváltozik. De vajon ő maga képes-e a világot átformálni?

Az emlékek őrét az írónő 1993-ban írta meg, így a legtöbb ifjúsági disztópia elődjének tekinthető. Nem csoda, hogy az alapszituációval én magam is többször találkoztam már, elég csak A beavatottra vagy akár a Matchedre gondolni. Viszont én ezt a regényt nem nevezném YA-nak, ugyanis ez inkább gyerekeknek, mint kamaszoknak szól, bár szerintem ők is élvezhetik az olvasását.

Amint ezt fentebb említettem, sajnálom, hogy nem hamarabb találkoztam a regénnyel. Hogy miért? Mert biztos vagyok benne, hogy akkor sokkal, de sokkal jobban élveztem volna. Nem mondom, hogy felnőttfejjel (juj, ezt furcsa leírni, én, mint felnőtt? áh :) ) nem tetszett, de azért ilyenkor már az ember érzékeli a didaktikusságot, ami sok gyerekeknek írt történet sajátossága. Értem ezalatt, hogy itt nagyon érezni a tanító szándékot, eléggé a szánkba van vágva a tanulság és hogy pontosan mit is kell éreznünk az eseményekkel kapcsolatban. Ez tökéletes egy gyermek számára, aki még tanulja a világ működését, egy felnőtt számára viszont már egy kicsit "túlhaladottnak" számít.


Kép forrása
A pozitívumai a regénynek számomra, hogy nagyon bele tudtam feledkezni, nem tellett sok időbe, hogy elolvassam, mert sodortak magával az események, és azért volt miért izgulni is. Ráadásul az írónő több helyen is meg tudott lepni, az egyik fordulatnál, amit persze itt nem fogok kifejteni, teljesen leesett az állam, és még jó sokáig kattogott rajta az agyam, hogy ez hogy lehet?
Azt is remekül tárja elénk az írónő, hogy épül fel Jonas társadalma, milyen helyet foglalnak el benne a gyerekek és a felnőttek. Egyébként nekem azért ebben a disztópikus világban is volt olyan elem, ami kimondottan tetszett. Az, hogy a gyerekek már kiskorúktól fogva önkéntes munkát vállalnak és megismerik a rendszer alapvető működését, szerintem egyáltalán nem rossz dolog, még ha utóbb ki is derül, hogy ez egyáltalán nem egy tökéletes rendszer. Annak idején én sem bántam volna, ha jobban belelátok a munka világába, talán könnyebb lett volna eldöntenem, mi is szeretnék lenni, mi az, amihez igazán érzékem van.


Az emlékek őre egy történet arról, milyen is az, mikor elénk tárul az igazság, mikor fellebben a fátyol, és megtudjuk, mi zajlik a háttérben. Mondhatjuk úgy is, hogy Jonas felnőtté válásának története. Egyébként a végkifejlet is egy órási meglepetés volt számomra, nem igazán néztem ki ezt a tettet főhősünkből. Ráadásul mint írtam, nekem hiányzott az utolsó oldalam, így először más befejezést kaptam, utána viszont mikor sikerült fellelnem, mi is az igazi vége, na akkor döbbentem meg igazán. A legtöbb disztópiának annyira sablonos és kiszámítható vége van, erről a regényről ez nem mondható el.
Az emlékek őre is természetesen sorozat, összesen 4 részből áll, amelyben ugyanannak a világnak más szereplőit is megismerhetjük. De aki szeretné, az veheti Az emlékek őrét is önálló történetnek. Igazán kíváncsi leszek, a mozivásznon mennyit sikerült átadni a történetből, remélem, hogy nem az elszúrt filmadaptációk sorát fogja bővíteni.

Nyereményjáték

A Big Bang Media felajánlásával lehetőségetek van a 10 db páros jegy egyikét megnyerni a premier előtti vetítésre. Ehhez mit kell tennetek? A Rafflecopterben lájkolni a Facebook profilokat és helyesen válaszolni a kérdésekre. Minél több kérdésre válaszolsz, annál nagyobb esélyed lesz a nyereményre. Ehhez persze segítségetekre lesznek a különböző állomások is. 
A premier előtti vetítés szeptember 10-én a budapesti Lurdy moziban lesz 19 órakkor. (Nyerteseket szeptember 8-án, délelőtt értesítjük ki. Ha a nyertes 30 órán belül nem jelentkezik, új nyertest sorsolnunk. Kérlek figyeljetek oda, hogy a helyes email mail címetek legyen feltüntetve a Rafflecopterben!) 


Kérdések (a Rafflecopterben is megtaláljátok őket): 
1. Milyen színt lát meg először Jonas? 
2. Ki játssza a filmben Jonas szerepét? 
3. Mi a trailer alapján a szabad akarat következménye? 
4. A filmben mi szabadítja meg az embereket érzelmeiktől? 
5. Sorolj föl legalább három magyarul is megjelent művet az írónőtől. 
6. A trailerben milyen emlékképeket lát Jonas? (Sorolj fel legalább kettőt.) 
7. A könyvben mennyi idős Jonas? 
8. Mi fogott meg a trailerben, esetleg mi tetszett a könyvben?




a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

08.23. - CBooks
08.26. - Deszy könyvajánlója
08.28. - Könyvgalaxis
08.30. - Bibliotheca Fummie
09.01. - Kelly, Lupi olvas
09.03. - Zakkant olvas
09.05. - Roni olvas
09.07. - Insane Life

2014. augusztus 24., vasárnap

Én és a komfortzónám

Zenka és még néhány blogger belekezdett a Témázgatásba, azaz meghatározott témákról posztolnak ugyanabban az időpontban. Az első témájuk a komfortzóna, a második pedig az, hogy kit mit idegesít egy könyvben. Én most mint utólagos csatlakozó írok nektek az elsőről.
Kép forrása

Nemcsak az olvasásban, hanem az élet különböző területein is megvannak a magam komfortzónái. Nem vagyok egy túlzottan spontán egyéniség, szeretem előre tudni, melyik nap mit fogok csinálni, mi fog történni. Van, hogy több hétre előre tudom, mik is lesznek az elfoglaltságaim. De azért nem vagyok teljesen rugalmatlan sem, rá lehet arr avenni, hogy ne az X helyre menjünk, hanem az Y és hasonlók, de azért a túlzott határfeszegetés nem az én műfajom. Mondjuk ilyen szempontból jót tesz nekem a jóga, ahol az oktatóm mindig hangsúlyozza, hogy próbáljuk meg kicsit túllépni a határainkon, de persze ott is vigyázunk arra, hogy ne legyen sérülés a vége.

Az olvasásban is megvannak a magam bevált műfajai, írói, kiadói, akiktől nagyjából tudom, mire számíthatok, és bár az esély is így is megvan, hogy mellényúlok, mégis kevesebb, mint egy számomra feltérképezetlen irodalmi terület esetén. A fantasy, a sci-fi, a szórakoztató irodalom általában az, ahol a leginkább otthonosan érzem magam. Szépirodalom is be-becsúszik, de ott is inkább a határon álló regények közül válogatok, amelyről nehéz megállapítani egyértelműen, hova is tartoznak.
Kép forrása

No de nem lehet mindig a komfortzónában üldögélni, tudom ezt én is, így hát egyre inkább meg van bennem az igény arra, hogy új műfajokat fedezzek fel. Lássuk csak, mivel próbálok kikerülni én a biztonsági zónámból!


  • Mesék: Természetesen gyerekkoromban nekem is olvasott fel anyukám meséket, de kamaszkorom óta a filmeket leszámítva távol kerültek tőlem a mesék, csak érintőlegesen tudom, mi is zajlik az irodalmi élet ezen részén. Ebben az évben viszont úgy alakult, hogy több gyerekeknek szóló mű is a kezembe került, például a Lea és a viharbanyák, az Emil denevért szeretne vagy az Egy kupac kufli. Ráadásul nekem jópár klasszikus mese kimaradt, ezeket mindenképp szeretném pótolni.
  • Posztmodern irodalom: A posztmodern irodalom valahol a Godot-ra várvánál vágta el magát nálam. Sajnos régebben és még ma is hajlamos voltam/vagyok arra, hogyha egy mű nem tetszett, akkor inkább az egész műfajt messziről elkerülöm. Viszont van egy baráti köröm, a sokat emlegetett ötös fogat, akinek tagjai közül többen is olvasnak ebben a műfajban, és rendszeresen dicsérik is eme műveket. Ennek hatása alól persze én sem vonhatom ki magam, ráadásul érzem is, hogy lehet valami jóból maradok ki. Vár is már rám a polcon az Elszúrt idő nyomában és a New York trilógia, amelyek remélem arra sarkalnak majd, hogy még többet csemegézzek a posztmodern irodalomból.
  • Kortárs magyar szépirodalom: Itt is eléggé nagy adósságaim vannak. Amúgy is keveset olvasok magyar szerzőktől, de ha olvasok is valamit, az is inkább szórakoztató irodalom. Pedig jó lenne megismerni Grecsót, Tóth Krisztinát, Tóth Olgát, Parti Nagy Lajost...
  • Klasszikus magyar szépirodalom: Én azok közé tartoztam az általános iskolában, akik szinte minden kötelező olvasmányt elolvastak, és ezekre nem is tekintettek teherként. Bár nem szerettem az összes kötelezőt, de voltak, akiket kimondottan megkedveltem. Ennek ellenére is iskolás korom óta nem olvastam se Móriczot, se Mikszáthot, se egy Molnár Ferencet... Márpedig az értékelésekből is látom, hogy ezek között is nem egy gyöngyszem akad. Le kéne szokni arról, hogy mindig az újabb regények csábítsanak el, és több teret adni a régieknek.
  • Humoros regények: Ezt a műfajt főleg azért sorolom itt fel, mert olyan írók maradtak ki nekem, mint Rejtő Jenő vagy P. G. Woodhouse. Ha nem is az egész életművüket, de néhány regényüket mindenképp el szeretném olvasni.
  • Versek: Bár az interneten néha belefutok versekbe, sőt, van, hogy az aktuális hangulatomhoz keresek is egyet, ami igazán kifejezi az érzéseimet, mégsem szoktam versesköteteket a kezembe venni. Pedig ott van Amadea, aki mindig olyan lelkesen tud írni egy-egy kötetről, hogy megfogadom, én is veszek majd ki párat a könyvtárból, aztán ez valahogy mindig elmarad. Legközelebb le kell vadászni egyet a könyvtárban!
Hirtelen ezek jutottak eszembe, de ezeken kívül is biztos van még olyan műfaj, amelyet méltatlanul elhanyagolok. Még egy nagy tartozásom van: keveset olvasok angolul. Itt állnak a polcokon a Bookdepository-ról rendelt könyvek, a Fannira is fel van töltve nem is egy regény, de ezeknek az olvasását is mindig halogatom. Mindig az ijeszt el, hogy sokkal lassabban haladok az angolul olvasással, mint a magyarral, ami természetes is, hiszen nem beszélem anyanyelvi szinten. Viszont ahhoz, hogy ne felejtsem el teljesen, nagy szükség lenne arra, hogy olvassak angolul.

Ha bungee jumpingra nem is nevezek be (na az aztán nagy ugrás lenne a komfortzónából, minden értelemben :) ), de azért a pár éves tervemben benne van a fenti lista regényeinek felfedezése. Viszont azt muszáj hangsúlyoznom, hogy erőltetni nem fogok semmit, mert a kényszerolvasás nem igazán az én kenyerem. Majd meglátjuk, mit hoz az élet, na meg persze az olvasási kedv. :)

2014. augusztus 5., kedd

Július könyvbeszerzés

Csak én voltam úgy vele, hogy mire elkezdődött a július, szinte már véget is ért? Teljesen abban a hitben voltam ráadásul, hogy alig szereztem be könyvet a hónapban, erre kiderült, hogy hét új lakóval is bővül a polcom.

Az első három rögtön a hónap elején érkezett, kaptam egy Libri ajándékkártyát, és igyekeztem azt minél
jobban kihasználni. Az Egy regény rabjai volt a biztos pont, hogy azt hazahozom, már évek óta a kívánságlistámon volt. A Henrietta Lacks örök élete is régóta ott trónolt, a Macskakaparással is többször szereztem, így végül is sikerült jól mindhárman hazajöttek velem.

Mivel a nyári fogadalmam az volt, nem nagyon veszek könyvet, ezért egészen a hónap végéig ki is bírtam új beszerzések nélkül. De először is volt nekem egy szülinapom, amire két könyvvel meg is leptek: a Boszorkányfutam és a Kalitkába zárt álmok kedves barátok ajándékai. A vicces az, hogy bár július 25-én volt a szülinapom, még holnap is lesz egy ünneplés, ahol biztosan fogok könyveket kapni, annak az eredményét majd az augusztusi beszerzések között láthatjátok.

A hónap utolsó előtti napján viszont még muszáj volt szemrevételezni az Alexandra nagy nyári akcióját, ahonnan üres kézzel távozni ugyebár szinte esélytelen. A molyon összegyűjtöttem egy polcra a vágyaim, végül a New York trilógiával és az Újjászületéssel tértem haza. Előbbiről számomra mértékadó emberektől jókat hallottam, utóbbit pedig Nikkincs dicsérte annyira, hogy nem lehetett végül otthagyni. :)

Ennyi volt tehát a július könyves szempontból. Ami az élet többi részét illeti, ez a hónap is leginkább vegyes volt, de szerencsére voltam nyaralni, szabin is voltam egy hetet, ez sokat javított a hangulatomon. Egy Szarvas melletti telken töltöttem el négy napot, voltam Pilisborosjenőn, Állatkertben... Ráadásul most volt a szülinapom, amin sokan felköszöntöttek, nagyon jól esett.

Az augusztusról már annyit elmondhatok, hogy jól kezdődött, egy kis szlovákiai kiruccanással, ma pedig még a szabadságomat töltöm. Valószínűleg nyaralni már nem megyek, de remélem sikerül eljutnom moziba, piknikezni, fürödni... És meg kéne állni, hogy ne vegyek több könyvet a Szandi nyári akciójában. :))

És azért néhány adag fagyit is meg kell majd enni :) (kép forrása)

Pages - Menu